Kerülöm a veszélyes helyzeteket, mert az őrangyalomnak glória helyett egy sötét glory hole lebeg a feje felett. Hét éves voltam, amikor először kimentett a folyóból. Édesapám pecázni vitt én pedig úgy gondoltam, megmutatom az öregnek, hogy milyen ügyesen úszok. De aztán elkapott egy örvény és lerántott a víz alá. A következő, amire emlékszem, hogy az őrangyalom a karjában tart és az iszapos part felé cipel. Az arca akár egy mosolygós kerubé, ám miközben nyugtatott, hogy most már minden rendben, molesztálni kezdett a glóriája. Akkor még nem tudtam, hogy mi az a glory hole – a nyilvános WC fülkék falában lévő lyuk, melyen keresztül anonim orális szex bonyolítható; azt hittem, egy egérodú lebeg a feje fölött, amiben egy különösen ronda, szőrtelen patkány él, ami meg akar harapni. Nem győztem törölgetni az arcomról a nyálát.
Ám az őrangyalom mintha észre sem vette volna, hogy egy feltűnően nagy és eres pénisz meredezik a glóriájából. Mikor szájból szájba próbált lélegeztetni, felpattantam és sikoltva szaladtam végig a parton.
*
Azóta is rettegek, hogy ismét meg fog menteni az őrangyalom. Kerülöm tehát a veszélyes helyzeteket, de azok valahogy mindig megtalálnak. Naná, hogy mindig a közelemben keletkezik elektromos tűz, persze, hogy mindig én nyelem félre a vacsoránál a falatot – mintha csak az őrangyalom idézné elő ezeket a helyzeteket. Csoportterápiákra járok, ahol más molesztált emberekkel ismerkedek, az elején kedvesek, de amikor meghallják, hogy engem egy angyal zaklat szexuálisan, átküldenek az ezotériás csoportba, ahol azt mondják, félreértem az egészet, a fénylény csupán a kristálycsakrámat próbálja megpucolni. Ami talán igaz is lehet, csak nem értem, miért pont a farkával teszi. Így hát ott hagyom a csoportot, és online próbálok segítséget keresni, így ismerkedek meg a tizenkét éves Zsuzsikával, aki idegenektől próbál tanácsot kérni, hogy mit tegyen, mivel az apja évek óta molesztálja őt. De mindezidáig még senki sem szolgált hasznos ötlettel, azon túl, hogy folyton kérték csak, küldjön képet magáról, amint az apja ölében ül. Állítólag egyszer a családvédelmist is kihívta, de az is csak megfogdosta a fenekét, aztán hazament. Zsuzsika apja nem egy fénylény, de ettől még elég elkeserítő a helyzete: viszont alaposan felbiztatjuk egymást, s én is erőt kapok. Így aztán amikor legközelebb kelek át a zebrán, és feltűnik a semmiből egy százhússzal robogó autó, és persze megjelenik mögöttem az őrangyalom, hogy elrántson az útból, egyszerűen megfordulok és azt kiáltom: – Nem leszek többé áldozat! – Majd ellököm magamtól a szárnyas, glory hole glóriás fickót.
Majd' szétvet a büszkeség, miközben a kocsi nekem csapódik, és törött csontokkal kibélelt testem tehetetlen rongybabaként a levegőbe repül.
*
A túlvilágon aztán egy gyors helyreigazítást és a tűzvédelmi oktatást követően megkapom én is a munkaruhát: fehér lepedő, egy pár fehér szárny (enyhén dohos szagú, angyal társaim szerint idővel még rosszabb lesz az illata), egy aranynak tűnő (de valójában ügyes hamisítvány) hárfa, és persze a glória: egy feneketlennek tűnő sötét lyuk. Gyanakodva biggyesztem a fejem fölé, később pedig felsikoltok, amikor valami nagy és eres mocorogni kezd benne.
– Itt valami tévedés történt, ez egy glory hole! – Fakadok ki, amikor valami nedvesség csöppen a glóriából a vállamra, a többi erre angyal zavartan néz félre. Most veszem csak észre, hogy az ő glóriájuk sem különbözik az enyémtől: leginkább egy koszos vécé falába fúrt lyukra hasonlít mind.
– Nincs tévedés – motyogja az egyik, de alig hallhatóan.
– Nem értem – vallom be megtörten. Erre az egyikük félrehúz, és elmagyarázza: – Minden angyalnak glory hole a glóriája.
– De… De kinek az izéje… – Erre az angyal keresztet vet, mire kifut a vér az arcomból. – Minket Isten molesztál a glóriánkon át?
Erre persze rögtön lepisszegnek.
– Persze, ezért kerültünk ide, a mennyországba – suttogja az angyal, és a szemem sarkából látom, ahogy a glóriájából hízott gilisztaként kibújik egy eres pénisz, az angyal gyorsan a szájába veszi, nyelvét végigjáratja a húgycsőnyíláson, majd a farok – mint valami riadt erdei egér – visszahúzódik a lyukba.– Azt hittem azért kerültünk ide, mert helyesen éltük az életünket, mert csupa jót cselekedtünk és nem hágtunk át semmilyen kőbe vésett szabályt…
– Ez igaz. – Törölgeti a száját az angyal. – Pont ezért vagyunk mi az Úr esete. Neki az innocent porn jön be. Ezért válogatja ki az ártatlanokat.
Hirtelen szédülni kezdek. Nem akarom elhinni, hogy az élet csupán egy hosszúra nyúlt pornó kaszting.
– Az ördög a másik véglet, de tulajdonképp nincs nagy különbség a pokol és a mennyország között. De itt legalább nincs BDSM. – És akkor az angyalok kórusban zengni kezdik a szentírást: – Mert az egész teremtett világnak az a célja, hogy Istent dicsőítse, Teremtőjét magasztalja, hogy Isten benne kedvét lelje! – Amire persze egyből előbújik a lyukból a Mindenható eres fasza.
*
Mint a legtöbb angyal itt én is őrangyali beosztást kapok. Előre látom, hogy nehéz dolgom lesz, mert Isten molesztálni próbálja majd azokat az embereket, akiket próbálok megmenteni. De az angyalok úgy döntenek, megkönnyítik a dolgomat és egy olyan ember mellé jelölnek ki, aki cseppet sem bánja a fejem felett lebegő glory hole-t. Ám csakhamar kiderül, hogy ezzel nem jártam jobban: a meleg srác hetente átvágja az ereit, leugrik egy hídról vagy a kocsik elé lép, csak hogy megjelenjek, megmentsem őt, ő pedig játszadozhasson kicsit a Jóistennel. Azon gondolkodom, az ezotériás csoportterápián mit szólnának vajon, ha megtudnák, hogy a világ teremtője a kristálycsakrámat dörzsölgeti a hímtagjával.
– Másik ügyfelet kérek! – követelem a HR-es angyaltól, akit az Ősi Istenek termében találok, épp betanít egy új dolgozót. Az Ősi Istenek terme a keresztény idők előttről maradt ránk, az itt dolgozó angyalok tartják távol a régi pogány istenségeket a világtól. Voltaképp egy szoba, mint egérlyukak, sorban glory hole-ok sorakoznak a falon, időről-időre előbújik egyikből-másikból egy ágaskodó pénisz – az itt dolgozók ilyenkor rácsapnak egy kalapáccsal.A HR-es angyal meghallgatja a követelésemet; meglepetésemre nagyot sóhajt, majd bólint: – Rendben. Van esetleg konkrét jelölt?
Hirtelen eszembe jut Zsuzsika, aki valószínűleg ebben a pillanatba is egy chat site-on próbál segítséget kérni erőszakos apja miatt. Bediktálom hát a nevét, és egy gyors adminisztrációs kitérő után kineveznek az őrangyalának.
*
Este már a kislány ágyánál állok, és gyönge vállát rázva ébresztgetem. Amikor magához tér, ijedten hőköl hátra.
– Én vagyok az – motyogom, és végre felismer a profilképemről. Átölel, arcát a vállamba és szárnyam büdös tyúktollaiba fúrja.
– Mi ez a szag? – kérdezi. De tudom, hogy nem a dohos szagú szárnyra érti, hanem a benzinre, amivel körbe locsoltam a házat.
– Ideje mennünk – mondom. És felkapom a vállamra. Mielőtt kiérnénk a kertbe, még elejtek egy égő gyufát. A felcsapó lángok végigfutnak a szobákon és hamarosan felfalják az ágyban fekvő apát is. De mi ezt már nem várjuk meg. Törünk csak előre, a szél a tollaimat és a kislány hálóingjét borzolja. Talán megbüntetnek majd odafenn: hisz' Zsuzsika élete nem volt közvetlen életveszélyben, de én tudom, hogy mégis megmentettem az életét.– Imádkoztam a Jóistenhez, hogy segítsen, és lám segített! – Mosolyog rám a kislány. A nevét hallva persze előbújik a mindenható pénisz a glóriámból, és Isten molesztálni kezdi Zsuzsikát. A kislány reszket és sír az ölemben, majd kiugrik a karjaim közül és rohanni kezd az éjszakában.
– Azt hittem, te más vagy! Azt hittem, te más vagy! – kiabál, szavai felszakítják a mellkasom és darabokra törik a kristálycsakrám. Mit tehetnék? Locsoljam végig benzinnel a mennyországot? Nézem csak, ahogy Zsuzsika eltűnik az éjben, mint egy sötét kútba hajított hófehér kavics. És fáj a szívem, mert tudom, hogy Isten fasza előbb-utóbb utoléri.