Végül lehozod a padlásról azt az ócska, régi, gyerekkori szánkót: tiszta pókháló, fájdalmasan reccsen, ahogy felnőtt testtel ráülsz. És mintha csak erre várt volna, siklani kezd, s hirtelen azt érzed, folyamatosan fiatalodsz minden megtett méterrel. Ismét tinédzser vagy, majd gyermek, s vidáman kacagsz, ahogy suhannak melletted a fák egyre sebesebben. Ideje megállni, gondolod, de a szánkó csak száguld tovább, a születésed előtti idők felé. Riadtan figyeled, hogy már túl kicsi a lábad ahhoz, hogy leállítsd ezt az őrült szánt.
SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}
2010.11.24. 14:31 Komor
Szólj hozzá!
Címkék: kicsi gyerek felnőtt test idő gyerekkor pókháló szánkó suhanás rég ideje padlás szánt testtel lábad megállni szán padlásról szánkót
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.