Top 3

  1. Fityma-gólem
    Fityma-gólemAznap este a zsidó fiúk a párnájuk alá dugták a fitymájukat, hátha meglátogatja őket a fitymatündér, és hagy némi túrót cserébe. De végül csak a rabbit sikerült ezzel kicsalniuk az ágy alól: megannyi...
  2. Kakukkos pina
    Kakukkos pinaA cowboy-t születése óta üldözte egy kilőtt pisztolygolyó. Amikor a világra jött, az apja berúgott és örömében a levegőbe lőtt régi, ócska colt-jával; a golyó pedig elindult, járatot fúrva a felhőkbe,...
  3. Húgycsőbalerína
    HúgycsőbalerínaA húgycsőbalerínám egy elvétett táncmozdulat miatt kesereg, emiatt egész nap áttetsző nedvek csorognak a péniszemből. A pirouette á lá seconde nem egyszerű dolog, és bár nem panaszkodhatom a méretre,...

Komor Zoltán

1986. június 14-én születtem Debrecenben. Jelenleg Nyíregyházán élek, ahol főiskolai tanulmányaimat végeztem. Elsősorban szürrealista rövid prózákat írok.

meme.jpg

Írásaim különböző pályázatokon (Irodalmi Rádió, Napút, stb.) szerepeltek sikeresen és jelentek meg antológiákban. Emellett magyar („KULTer”, „Képírás”, „A Vörös Postakocsi”) és amerikai („theNewerYork”, „Caliban Online”, „Bizarro Central”, „Thrice Fiction Magazine”, stb.) folyóiratokban publikáltam. A Cédrus Művészeti Alapítvány 2013-as Kortárs irodalmi alkotások pályázatán nívódíjas lettem. Az elsősorban posztmodern és neoavantgárd szövegeket publikáló Katapult Kortárs Alkotói Oldal főszerkesztője és a József Attila Kör tagja vagyok.

2014-ben jelent meg első angol nyelvű Flamingos in the Ashtray című novellás kötetem Amerikában, a Burning Bulb Publishing kiadó gondozásában. 

flamingosintheashtray.jpg

Második angolnyelvű kötetemet, a Tumour-djinn-t az amerikai MorbidbookS adta ki 2014 decemberében.

tumour_djinn.jpg

 
Harmadik angol nyelvű kötetem Turdmummy címmel 2016 decemberében jelent meg Amerikában a Strangehouse Books kiadásában.

turdmummy.jpg

Random ajánlat

  • Az Avonos nő és Fruzsina, a copfos meleg férfi pornó
    Az Avonos nő és Fruzsina, a copfos meleg férfi pornó 2020. június 02. 20:35Az Avonos nő a maradék Color Trend krémes ajakrúzst is rákente a terhes pornóra, de az még mindig nem nézett ki úgy, mint akit szívesen bemutatnál a szüleidnek egy péntek esti családi...

Theremin zenéim

Bejegyzések

Nemes Z. Márió ajánlója

Komor Zoltán a kortárs fiatal próza egyik legérdekesebb alkotója. Hihetetlenül produktív szerzőről van szó, aki már most számos magánkiadásban, illetve amerikai kiadóknál megjelent kötettel rendelkezik. Az amerikai kontextus nem esetleges módon adódik Komornál, hiszen az általa művelt  ún. bizarro fiction jelenleg az Egyesült Államok underground prózairodalmának egyik jelentős vonulata. A bizarro olyan esztétikaként írható le, mely a különböző pop- és szubkulturális regisztereket ötvözi a szürrealista és (neo)avantgárd írásmódokkal, mégpedig rendkívül intenzív és önreflexív módon. Komor írásai a magyar irodalom felől nézve tekinthetőek egyfajta (neo)szürreális kisprózáknak, melyek Hernádi, Hajnóczy és Hajas Tibor nyomdokain haladva a jelentésalkotás, illetve a higiéniai és ízléshatárok összezavarására törekednek. Vagyis egy következetes, ám mégis játékos szövegvilágról van szó, mely ironikus pimaszságában az art-punk attitűdhöz is köthető. A provokáció nem öncél, hanem egy olyan kultúrkritikai stratégia része, mely a kultúráról való gondolkodásunk, az elszeparált dimenziók és szembenállások (magaskultúra versus tömegkultúra) felnyitására irányul. Komor nemcsak a magyar, hanem az amerikai mezőnyben is kitűnik sajátos írásmódjával, mely leginkább a beszédmód líraiságának köszönhető, hiszen szövegei nemcsak kulturális, hanem műnemi hibridek is egyszersmind. Lírai horrorvilágán meglátszik a népi szürrealizmus hagyatéka, mely tradíciót a posztmodern világ entrópiájával ütközteti, hogy az eredmény olyan költészetté minősüljön át, mely egyszerre kiszámíthatatlan és – a maga poszthumán módján – megható.

Nemes Z. Márió

Hangoskönyvek


Random megjelenések

Lebbencs-Cthulhu c. kisprózám megjelent a Black Aetherben

blackaetherborito.png

Plázafej c. kisprózám megjelent a Galaktikában

galaktikaborito.png

Megjelent a Robotcigány!

robotciganyborito.jpg


Felgyújtott delfinek
c. versem megjelent a Prae folyóiratban

praeborito.jpg


Fekália-múmia c. kisprózám megjelent a Symposion folyóirat HybridRealm című tematikus lapszámában

hybridrealmborito.jpg

Bejegyzések

  • MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓL
    MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓLMesék Kaptárvárosból című regényem továbbra is rendelhető a kiadótól. Ára: 1940 ft. Hátszöveg:Ismét beköszönt az éjszaka, és a város tarka neonpillái felnyílnak: kezdetét veszi egy újabb rémálom a...
  • SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}
    SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}Végül lehozod a padlásról azt az ócska, régi, gyerekkori szánkót: tiszta pókháló, fájdalmasan reccsen, ahogy felnőtt testtel ráülsz. És mintha csak erre várt volna, siklani kezd, s hirtelen azt érzed,...
  • A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}
    A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}A férfi kisétált a kertbe, hogy összegyűjtse a mézet a kaptárból. Miközben körbe dongták a rovarok, és kis üvegbe lapátolta a folyékony aranyat, arra gondolt, boldog. Jó kedve akkor sem párolgott...
  • ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}
    ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}Sétálsz az utcán, és hirtelen jó kedved támad. Valósággal megrészegít a szabadság tudat, fel is ugrasz a levegőbe, hogy pördülj magad körül néhányat. Ezzel persze teljesen összegubancolod a kezedből...
  • HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}
    HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}A kertben ülsz és a felhőket figyeled. Egyszer csak egy lakatlan sziget úszik át az égen, egy hajótöröttel, aki egy pálma fa alatt gubbaszt, és a szakállát simogatja. Kiáltasz neki, hogy ugorjon csak,...
  • NEDVES ÁLMOK{este}
    NEDVES ÁLMOK{este}A lány - miközben alvó párját nézi egy éjszaka - aprócska ajtót fedez fel a fiú homlokán. Kíváncsian nyitja ki, s ahogy beles rajta, kicsi meztelenül futkározó lányokat pillant meg. Őrült féltékenység...
  • KILINCS NŐTT{egykor}
    KILINCS NŐTT{egykor}A fiú észre sem vette, hogy kilincs nőtt a mellkasába, csak mikor lányok kezdtek bejárkálni rajta, tudatosult benne, hogy van rajta egy ajtó. Olykor maga is kitárta, de nem látott semmit, csupán...
  • A megnyúzott vitorlás
    A megnyúzott vitorlásA novella megjelent a theNewerYork-ban, angolul olvasható az Electric Encyclopedia of Experimental Literature (theEEEL) oldalán._______________________________ A parton hálóba akadt kagylók...
  • Fekete múzsák, avagy mesék a varjakról
    Fekete múzsák, avagy mesék a varjakrólSzerző: Komor Zoltán | Előadja: Virág GergelyMegjelenés: Magánkiadás, Pécs, 2013 | ISBN 978-963-89901-6-7A felvételt az Irodalmi Rádió készítette
  • Felgyújtott delfinek
    Felgyújtott delfinekegy ideje már a csipkebokrokat is nekünk kell felgyújtanunk és belekiabálni a tűzbe a próféciát alkotószabadság díszkoporsóban – a jószomszédság alapja hogy nem pletykálunk a felettünk lakóról még...
  • A halott csivava
    A halott csivavaA rövid próza megjelent az amerikai Caliban Online 13. számában. _______________________________   A fényből veszik a levegőt a holtak. Ha lekapcsolod a villanyt, csörömpölni kezdenek a...
  • Lélekkerámia
    Lélekkerámiakülönös éjszakát feszítettél közénk. szemedbe nézek, létra göndörödik elő a pupilládból, körömnyi tűzoltók másznak le rajta, mögöttük fáradt füst, akár a novemberi köd. most olthatták el a lelked....
  • Tériszony
    TériszonyOlykor aprócska repülőgép érkezik a semmiből, akkora mint egy gyufa feje, és körberöpködi a koponyámat, mint valami idegesítő légy, hogy aztán egyenest berepüljön a fülemen. Ott leszáll dobogó...
  • Párnamáglya
    PárnamáglyaFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Exit Strata c. irodalmi folyóiratban. _______________________________ Lefesti a falut az álom. Lakatlan taktus sistereg a...
  • A művészet halála
    A művészet halálaüres füzetlapok fogócskáznak egy kihalt sikátorban,egy hajléktalan kukák mögül figyeli a különös keringőt.rég feledett írások, soha be nem fejezett novellák kísérteteiaz alkonyatban. halottak mind.egy...
  • A jóstor
    A jóstorFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Caliban Online irodalmi folyóiratban. _______________________________ A kéményeknek támaszkodó hideg. Recsegnek a...
  • Eltévedni a körhintával
    Eltévedni a körhintávalA szöveg megjelent az amerikai Thrice Fiction Magazine-ban. _______________________________ A fogorvos mindig a zsebébe csúsztatta a kihúzott fogakat. A szóbeszéd szerint volt egy kiskertje, ahol...
  • Vágójelek - cut up költészet
    Vágójelek - cut up költészetszövegvágatok Antalovics Péter, Apagyi Ferenc, Komor Zoltán, Nagy Dániel, Szakállas Zsolt, Tépő Donát és Zsuponyó Gábor szavainak a felhasználásával EGYMÁSBA GYÜMÖLCSÖZ bemagolt tintamarcang...
  • Tyúkkörték
    TyúkkörtékFejezet Az Égi istálló című kötetből. A novella megjelent az amerikai Gone Lawn magazinban. _______________________________ A hold meglocsolja a házakat. Az asszonyok a faluban egyszerre...
  • Hamvasztókamra
    Hamvasztókamraolykor zárlatos lesz a szív és kiég benne a villanykörte persze hiába is cseréled az újban is rögtön szétpukkan az izzószál egyedül a gondolatok fénylenek rendületlenül a sötét szobákban és ahogy...
  • Lisztlevente
    LisztleventeFejezet Az Égi istálló című kötetből. _______________________________ Méhkaptárt tojnak a tyúkok. A gyászmise vésztartalékát osztogatják egymás között a virrasztók: a küllőkulcs megkínozza a köhögő...
  • A bárányszüret
    A bárányszüretA novella a Kulter.hu -n jelent meg először. _______________________________ Juhok kaparják a zöldellő mezőt patás lábaikkal. Mint a kutyák, úgy ássák a földet. Szimatolnak, láthatóan bűvöletben...
  • A mennyguberálók
    A mennyguberálókéhes murénák leselkednek az utcai telefonkagylókból szemük a masinába dobott pénzérme unottságával csillan olykor tátott szájjal nekiiramodnak és elnyelik a telefonba suttogott szerelmes szavakat így...
  • Egy szénában lelt ara
    Egy szénában lelt araFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ Egy kibelezett zongora fekszik a határban. Kitört lábait a varjak piszkálják csőrükkel, billentyűit néhány tehén legeli le, ahogy...
  • A vadász és a lányka
    A vadász és a lánykaEgy erdőben alvó lánnyal közösül a vadász. A lány azt álmodja közben, hogy őzsuta, akit vadász üldöz, a lába között hatalmas füstölgő mordállyal.A lány döbbenten figyeli hónapokig növekvő hasát, senki...
  • A nagytakarítás
    A nagytakarításFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Lucid Play Publishing kiadványában. _______________________________ A határban egy felborult szekér kitört kerekein acsarkodnak...
  • Lélegzet nálad
    Lélegzet nálada szobádban gyökereket ereszt az ágyapró pihék keringőznek a beszűrődő fényben egy megkorbácsolt angyal szárnyaibóla talpunkkal feszegetett padlódeszkák alatt kagylóka kagylók belsejében gyöngy...
  • Kádvitézek
    KádvitézekFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Caliban Online magazinban._______________________________ Talicskán érkezik meg az éj a faluba. A rozsdás kerekek nyikorgása...
  • Tumoros felhők
    Tumoros felhők– a ct gépbe puskát bevinni tilos – figyelmeztetik a nővérkék a vadászt – ne féljenek angyalkák veszélytelen a golyókat már rég kioperálták – felel az meg de egyikük sem érti a viccet a vadásznak a...
  • A falusi tanító
    A falusi tanítóFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ A falubeliek a harangnyelv helyére szerelnek egy döglött macskát. Amikor kezdetét veszi a déli kongatás, az állat előre-hátra...

Pitypandémia - A pöcsödet fogdosd inkább, ne az arcod!

2020.03.24. 12:23 Komor

(Már ha meg tudod őket különböztetni.)

A szomszéd csaj feje átváltozott pitypanggá, én pedig egész nap a pöcsömet fogdosom, hogy elkerüljem az esetleges fertőzést.

Nem mintha sokat császkálnék: amióta elkezdődött a pitypandémia, jórészt csak a boltba, a gyógyszertárba és rövidebb, ház körüli sétákra indulok.

És persze mindenütt a farkamat fogdosom.

pitypandemia.jpg


Két hónapja jelent meg az ismeretlen vírus, amely pitypanggá változtatja az emberek fejét – no nem igazi gyermekláncfűvé persze, de fertőzés esetén a beteg fejéből pár nap leforgása alatt bőr és idegszövetből burjánzó érzékeny nyúlványok bújnak elő, olyasfélék, mint a pitypang repülőszőrei, amik a magokat szállítják; ettől kezdve a fertőzött napjai voltaképp meg vannak számlálva, elég ugyanis egy aprócska szellő, egy, a közelükben ácsorgó ember tüsszentése, netán sóhaja, a fejükből kiálló szövet-csillók egyszerűen kiszakadnak, és megkezdik utazásukat – mély gödröket hagyva hátul a koponyában és az agyban, amit a beteg már nem élhet túl. A gyermekláncfűvírussal fertőzött egyének egyetlen túlélési esélye tehát, ha hermetikusan zárt otthoni karanténba vonulnak; nem álmodhatnak nyitott ablakokról, bekapcsolt légkondicionálókról, ventilátorokról vagy hajszárítókról – a mozdulatlan levegő az egyetlen barátjuk. Ehhez képest a pitypang fejű szomszéd csaj megállás nélkül a társasházi folyosón lebzsel – én pedig az ajtóm kukucskálóján át figyelem, és várom, hogy felszívódjon, hogy végre kimehessek venni magamnak kenyeret.

Ja, és közben a pöcsömet fogdosom.

A pitypangvírus cseppfertőzéssel terjed – a WHO szerint a legbiztosabban úgy kerülhetjük el a megbetegedést, ha nem tapogatjuk az arcunkat, a szennyezett kézzel a szem, a száj vagy az orr érintése esetén a kórokozók könnyen a szervezetbe kerülhetnek és megfertőződhetünk velük. Azt gondoltam, ezzel nem lesz probléma, de aztán nekem is szembesülnöm kellett vele, hogy önkéntelenül folyton az arcomat fogdosom: eddig fel se tűnt, mennyire szeretem az orromat piszkálni, az ajkamat és a szememet dörzsölgetni. Csatlakoztam hát egy gyorstalpaló kurzushoz, amely a sokat mondó „A faszodat fogdosd inkább, ne az arcod” technikával leszoktatott a folyamatos szem és szájdörzsölésről.

A pár órás tanfolyamot egy társasházi garázsban tartotta egy Manyi néni nevű nyugdíjas tesi tanár, aki szerintem valamiféle kuruzsló lehetett, hisz neki még csak pöcse sem volt, ezért órákon át a mi farkunkat fogdosta, miközben az általános higiéniás szabályokról hadovált elcsukló hangon.

De még mindig jobban jártam, mint azok a prűd idióták, akik a sokat mondó „A nucleus accumbensedet fogdosd, ne az arcod” csoporthoz csatlakoztak inkább, talán mert nem tudták megkülönböztetni a pöcsüket az arcuktól: ők az Istenben való hit központjaként elhíresült agyi törzsdúcterületet tapicskolták inkább ujjaikkal pótcselekvésként. Ehhez persze apró léket kellett ütniük a koponyájukon. Pár nap után meg is haltak, de miközben az agyi Isten-központot ujjazták véres ujjaikkal, mintha csak valami tinicsaj nedvedző puncija lenne, zavaros próféciákat böfögtek arról, hogy a pitypangfejű fertőzöttek az evolúció egy új lépcsőfokai, hogy a fejekből kinőtt szövet-csillók voltaképp antennák, amivel Isten pulzusát lehet kitapogatni, hogy a mennyország pehelyszőrrel kibélelt rovartojás, és már sajnálják, hogy megpróbálták elkerülni a fertőzést, mert a kiszakadó csillók megannyi egybe fonódó öntudat, amely kollektív űrhajóként kezdi meg utazását Istenhez.

Szóval szerencsésnek érezhetem magam, hogy Manyi néni megtanított egy pókhálós garázsban a pöcsfogdosás ősi művészetére: amióta megállás nélkül a farkam markolászom, nem érek az arcomhoz. Meg vannak persze ennek is a hátrányai: mint kiderült, a társadalom igencsak intoleráns a magukat fogdosó férfiakkal kapcsolatban, a legutóbbi sétámon a rendőrök akartak elvinni, amikor egy játszótér mellett a gatyámban matattam.

A pitypang fejű szomszéd luvnya még mindig a folyosón kolbászol, a cserepes virágokat molesztálja, a lépcsőn sétálgat fel és alá – nem fogom tudni elkerülni a találkozást, ha le akarok ugrani kenyérért. A gyomrom hangosan korog. Bekapcsolom inkább a tévét, hogy elüssem az időt.

A híradó szerint odakinn a világ kezd megőrülni. A kórházakban már nem tudnak több pitypangfejű embert fogadni, hogy hermetikusan zárt fólia sátorba dugják őket, azt kérik, a betegek maradjanak otthon, és ne nyissanak ablakot. A rendőrség képtelen megfékezni azt az önjelölt terrorista csoportot, amely a társasházi közös képviselőkből alakult, a Társasházi Gyomlálók névre keresztelt szervezet megpróbálja kivégezni az összes gyermekláncfű-fertőzöttet: szerintük a járvány megfékezésének egyetlen módja, ha kicsinálnak minden beteget, rémtetteiket pedig felveszik kamerával és megosztják a Youtube-on.

– Figyelem, a következő képsorok megrázóak lehetnek! – figyelmeztet a hírolvasó, skacsint, mert tudja, úgyis látni akarjuk, eleve a vérért nézzük a híradót. Majd bevágják a felvételt, amin néhány maszkos közös képviselő elektromos levélfújót szorongatva rátöri az ajtót egy idős pitypang-fertőzöttre. A gyermekláncfű fejű néni sikolt, próbál a fürdőszobájába zárkózni, de hiába: a levélfújók felzúgnak, a fuvallat pedig rögtön kitépi a nyugdíjas fejéből a szövetcsillókat. Ahogy nedves sluttyanó hanggal kiszakadnak a repülőszőrök az idős hölgy fejéből, a beteg összeesik, és vér bugyog elő a mély kráterekből. A szövetcsillók egy ideig ott kavarognak a szobában, majd a maszkos képviselők egy gombnyomással szívásra állítják a levélfújókat, és egyszerűen felporszívózzák őket. Az egyik terrorista a kamerába néz, és beszédet intéz a lencséhez:

– Közös képviselők, csatlakozzatok! Ha tudtok ti is fertőzöttről a házatokban, szóljatok és megyünk! Csak így lehet kigyomlálni ezt a járványt!

Undorodva kapcsolom ki a televíziót. Olykor azt kívánom, bárcsak „A nucleus accumbensedet fogdosd, ne az arcod!” tanfolyamon vettem volna inkább részt, akkor már halott lennék, és nem kéne ezzel a sok szarsággal foglalkoznom.

Eltelik egy óra, a pitypangfejű spiné még mindig a folyosón andalog. Úgy fest, mintha meg lenne buggyanva, talán a szövetcsillók mélyen az agyába gyökereztek, és azt se tudja, ki ő és hol van. De nekem akkor is ki kell mennem kenyérét. Elfordítom tehát a kulcsot a bejárati ajtó kilincsében és kilépek a folyosóra. A csaj meglát, és egyből odalép hozzám.

– Jaj, elfelejtettem, melyik lakásban is lakok, segítsen már! – könyörög, de nem válaszolok, nem válaszolhatok, a lélegzetemet is vissza kell tartanom, mert a csaj láthatóan nagyon előrehaladott állapotban van, elég egy sóhaj, és kiszakít a fejéből néhány csillót. Vadul az ajtaja felé mutogatok, miközben a másik kezemmel a pöcsömet fogdosom – ez hamarosan a lánynak is feltűnik, aki felszisszen, és üvöltözni kezd:

– Mocskos perverz! Gusztustalan szatír! – ilyeneket kiált, én pedig próbálnék elslisszanni mellette, de az utamat állja. Majd egy varázsütésre megváltozik az arckifejezése, bárgyú, reménykedő mosoly terül szét rajta:

– Ugye szépnek találsz? Ugye gyönyörű vagyok? – Félrelöki a kezem, és ő maga kezdi dörzsölni az ágyékom. Láthatóan teljesen tébolyult, nekem pedig már kékül a fejem az oxigénhiánytól, de fogalmam sincs, hogyan védekezhetnék, úgy tartom a fejem fölé a két kezem, mintha fegyvert szegezne rám, pedig csak nem akarok hozzáérni a fertőzött nőhöz. Már a sliccemnél matat, és közben ócska perverznek, mocskos disznónak hív, hibbant mosolya akár egy görbe horog a fejéből meredező rózsaszín repülőszőrök fátyola mögött. Próbálok kihátrálni a kezei közül, de előhalássza félmerev farkam, és undorodva látom, hogy lágyan az arcát borító szövetcsillókhoz dörzsöli, óvatosan, nehogy kiszakítsa őket a helyükről a makkommal. A tengeri rózsák tapogatókarjait idéző nyálkás csillók izgatott ujjként simítják végig a hímvesszőm, de én már csak a sajgó tüdőmre tudok koncentrálni. Szédülök, keringőzik velem a folyosó. Halkan nyöszörögni kezdek, aztán kiszakad belőlem egy ordítás:

– Tűnj az utamból, te picsa!

Az ajkaim közül felszakadó kiáltástól rögtön kiszakad három magszáracska a lány fejéből, lágyan kiemelkednek a koponyából, véres lyukakat hagyva maguk mögött. Ellököm a lányt, mire az nekiütődik a lépcsőkorlátnak, és további szövetcsápok csusszannak ki a fejéből. Sebzett hangon üvölt, ahogy forró vér borítja be az arcát. Én pedig azon kapom magam, hogy ordítani szeretnék, de a saját öklömet harapdálom. Ennyit arról, hogy ne érjek az arcomhoz…

Mindennek már két napja. A lány hullája azóta is a lépcsőházban hever. Kenyeret persze nem hoztam, a szekrény alján talált lejárt konzerveket kanalazom, közben imádkozom és a pöcsömet fogdosom. Talán ezért is nem hallgat meg Isten. Három kiálló szövetgöböt tapintottam ki ma a fejem tetején: olyanok, mint a pattanások. Aztán eltelik még néhány nap, és miniatűr antennákká nőnek: a szövetből tekeredő veszélyes repülőszőröcskék úgy ágaznak ki majd a központi száracskából, mint a bicikliküllők a kerékagyból, és nem szellőztethetek többé.

Ahogy a csillók egyre mélyebbre gyökereznek az agyamban, különös álmok lepnek meg éjszaka. Megannyi pitypangfejű embert látok, megrohamozzák az utcákat, felsorakoznak a tereken, mintha csak egy utolsó nagy fesztivált tartanának. És Istent is megpillantom, amit ott könyököl egy emeletes ház tetején, az arcán bárgyú mosoly. Mély levegőt vesz, és hatalmasat fúj, a város pedig megtelik vérrel és sírással – a szövetfonalkák keringőzni kezdenek az égen, miközben a téren vergődő emberek kiokádják a betonra a lelküket – ott repülünk fenn már, Isten leheletében táncolunk, akár kozmikus szilánkok, akár egy nyershús homokvihar, dörgő idegfelhővé csomósodunk, amely csupasz öntudatként, magányos, bolyhos szellemként elszakad a bolygótól, és megkezdi utazását a végtelen űrben. Talán ez tényleg az evolúció egy újabb lépcsőfoka: elhagyhatjuk végre a bolygót.

Igen, reggelente bizakodva ébredek. De aztán a tükörbe nézek, és amikor meglátom az engem bámuló pitypangfejet, elbizonytalanodom. Undorító vagyok, látom be, és biztos leszek benne, hogy ezt a járványt meg kell fékezni.

Előkeresem a telefonszámos noteszemet, és felhívom a társasházunk közös képviselőjét. Csak remélni tudom, hogy ő is a híradóban látott járványellenes szervezet tagja. Amikor felveszi, csak ennyit mondok:

– Itt a három per egyes lakó… – Kezdem, és szinte nevethetnékem támad, úgy hangzik ez a három per egyes, mintha valami titkos ügynök lennék, aki jelentést tesz, vagy beköpni készül valakit, bár az utóbbi igaz is. – Fertőzött vagyok – motyogom, azzal leteszem a telefont.

Hamarosan látogatók jönnek, és sejtem, az utolsó dolog, amit hallani fogok ezen a világon, a saját ordításomat leszámítva persze, az az elektromos levélfújók ellentmondást nem tűrő zúgása lesz majd. Világ életemben utáltam azt a hangot. Mi értelme odébb fújni a leveleket, soha nem értettem.
Visszafújja őket a szél, újabbak érkeznek, vagy máshol lesznek útban. Ugyanez igaz az emberekre is – semmi keresnivalónk az űrben, nem létezhet Isten, aki méltónak találna minket egy újabb evolúciós lépésre. Ha megannyi öntudatként kirepülnénk a világegyetembe, hogy felkutassuk a
Teremtőnket, a Megváltó egy dolgot tenne csak: kézfertőtlenítőt venne, és egész nap a farkát fogdosná, nehogy elkapjon minket.

Szólj hozzá!

Címkék: tavasz pitypang szex vírus koronavírus

A bejegyzés trackback címe:

https://komor.blog.hu/api/trackback/id/tr3915551436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.