Top 3

  1. Fityma-gólem
    Fityma-gólemAznap este a zsidó fiúk a párnájuk alá dugták a fitymájukat, hátha meglátogatja őket a fitymatündér, és hagy némi túrót cserébe. De végül csak a rabbit sikerült ezzel kicsalniuk az ágy alól: megannyi...
  2. Kakukkos pina
    Kakukkos pinaA cowboy-t születése óta üldözte egy kilőtt pisztolygolyó. Amikor a világra jött, az apja berúgott és örömében a levegőbe lőtt régi, ócska colt-jával; a golyó pedig elindult, járatot fúrva a felhőkbe,...
  3. Húgycsőbalerína
    HúgycsőbalerínaA húgycsőbalerínám egy elvétett táncmozdulat miatt kesereg, emiatt egész nap áttetsző nedvek csorognak a péniszemből. A pirouette á lá seconde nem egyszerű dolog, és bár nem panaszkodhatom a méretre,...

Komor Zoltán

1986. június 14-én születtem Debrecenben. Jelenleg Nyíregyházán élek, ahol főiskolai tanulmányaimat végeztem. Elsősorban szürrealista rövid prózákat írok.

meme.jpg

Írásaim különböző pályázatokon (Irodalmi Rádió, Napút, stb.) szerepeltek sikeresen és jelentek meg antológiákban. Emellett magyar („KULTer”, „Képírás”, „A Vörös Postakocsi”) és amerikai („theNewerYork”, „Caliban Online”, „Bizarro Central”, „Thrice Fiction Magazine”, stb.) folyóiratokban publikáltam. A Cédrus Művészeti Alapítvány 2013-as Kortárs irodalmi alkotások pályázatán nívódíjas lettem. Az elsősorban posztmodern és neoavantgárd szövegeket publikáló Katapult Kortárs Alkotói Oldal főszerkesztője és a József Attila Kör tagja vagyok.

2014-ben jelent meg első angol nyelvű Flamingos in the Ashtray című novellás kötetem Amerikában, a Burning Bulb Publishing kiadó gondozásában. 

flamingosintheashtray.jpg

Második angolnyelvű kötetemet, a Tumour-djinn-t az amerikai MorbidbookS adta ki 2014 decemberében.

tumour_djinn.jpg

 
Harmadik angol nyelvű kötetem Turdmummy címmel 2016 decemberében jelent meg Amerikában a Strangehouse Books kiadásában.

turdmummy.jpg

Theremin zenéim

Bejegyzések

Nemes Z. Márió ajánlója

Komor Zoltán a kortárs fiatal próza egyik legérdekesebb alkotója. Hihetetlenül produktív szerzőről van szó, aki már most számos magánkiadásban, illetve amerikai kiadóknál megjelent kötettel rendelkezik. Az amerikai kontextus nem esetleges módon adódik Komornál, hiszen az általa művelt  ún. bizarro fiction jelenleg az Egyesült Államok underground prózairodalmának egyik jelentős vonulata. A bizarro olyan esztétikaként írható le, mely a különböző pop- és szubkulturális regisztereket ötvözi a szürrealista és (neo)avantgárd írásmódokkal, mégpedig rendkívül intenzív és önreflexív módon. Komor írásai a magyar irodalom felől nézve tekinthetőek egyfajta (neo)szürreális kisprózáknak, melyek Hernádi, Hajnóczy és Hajas Tibor nyomdokain haladva a jelentésalkotás, illetve a higiéniai és ízléshatárok összezavarására törekednek. Vagyis egy következetes, ám mégis játékos szövegvilágról van szó, mely ironikus pimaszságában az art-punk attitűdhöz is köthető. A provokáció nem öncél, hanem egy olyan kultúrkritikai stratégia része, mely a kultúráról való gondolkodásunk, az elszeparált dimenziók és szembenállások (magaskultúra versus tömegkultúra) felnyitására irányul. Komor nemcsak a magyar, hanem az amerikai mezőnyben is kitűnik sajátos írásmódjával, mely leginkább a beszédmód líraiságának köszönhető, hiszen szövegei nemcsak kulturális, hanem műnemi hibridek is egyszersmind. Lírai horrorvilágán meglátszik a népi szürrealizmus hagyatéka, mely tradíciót a posztmodern világ entrópiájával ütközteti, hogy az eredmény olyan költészetté minősüljön át, mely egyszerre kiszámíthatatlan és – a maga poszthumán módján – megható.

Nemes Z. Márió

Hangoskönyvek


Random megjelenések

Lebbencs-Cthulhu c. kisprózám megjelent a Black Aetherben

blackaetherborito.png

Plázafej c. kisprózám megjelent a Galaktikában

galaktikaborito.png

Megjelent a Robotcigány!

robotciganyborito.jpg


Felgyújtott delfinek
c. versem megjelent a Prae folyóiratban

praeborito.jpg


Fekália-múmia c. kisprózám megjelent a Symposion folyóirat HybridRealm című tematikus lapszámában

hybridrealmborito.jpg

Bejegyzések

  • MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓL
    MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓLMesék Kaptárvárosból című regényem továbbra is rendelhető a kiadótól. Ára: 1940 ft. Hátszöveg:Ismét beköszönt az éjszaka, és a város tarka neonpillái felnyílnak: kezdetét veszi egy újabb rémálom a...
  • SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}
    SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}Végül lehozod a padlásról azt az ócska, régi, gyerekkori szánkót: tiszta pókháló, fájdalmasan reccsen, ahogy felnőtt testtel ráülsz. És mintha csak erre várt volna, siklani kezd, s hirtelen azt érzed,...
  • A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}
    A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}A férfi kisétált a kertbe, hogy összegyűjtse a mézet a kaptárból. Miközben körbe dongták a rovarok, és kis üvegbe lapátolta a folyékony aranyat, arra gondolt, boldog. Jó kedve akkor sem párolgott...
  • ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}
    ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}Sétálsz az utcán, és hirtelen jó kedved támad. Valósággal megrészegít a szabadság tudat, fel is ugrasz a levegőbe, hogy pördülj magad körül néhányat. Ezzel persze teljesen összegubancolod a kezedből...
  • HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}
    HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}A kertben ülsz és a felhőket figyeled. Egyszer csak egy lakatlan sziget úszik át az égen, egy hajótöröttel, aki egy pálma fa alatt gubbaszt, és a szakállát simogatja. Kiáltasz neki, hogy ugorjon csak,...
  • NEDVES ÁLMOK{este}
    NEDVES ÁLMOK{este}A lány - miközben alvó párját nézi egy éjszaka - aprócska ajtót fedez fel a fiú homlokán. Kíváncsian nyitja ki, s ahogy beles rajta, kicsi meztelenül futkározó lányokat pillant meg. Őrült féltékenység...
  • KILINCS NŐTT{egykor}
    KILINCS NŐTT{egykor}A fiú észre sem vette, hogy kilincs nőtt a mellkasába, csak mikor lányok kezdtek bejárkálni rajta, tudatosult benne, hogy van rajta egy ajtó. Olykor maga is kitárta, de nem látott semmit, csupán...
  • A megnyúzott vitorlás
    A megnyúzott vitorlásA novella megjelent a theNewerYork-ban, angolul olvasható az Electric Encyclopedia of Experimental Literature (theEEEL) oldalán._______________________________ A parton hálóba akadt kagylók...
  • Fekete múzsák, avagy mesék a varjakról
    Fekete múzsák, avagy mesék a varjakrólSzerző: Komor Zoltán | Előadja: Virág GergelyMegjelenés: Magánkiadás, Pécs, 2013 | ISBN 978-963-89901-6-7A felvételt az Irodalmi Rádió készítette
  • Felgyújtott delfinek
    Felgyújtott delfinekegy ideje már a csipkebokrokat is nekünk kell felgyújtanunk és belekiabálni a tűzbe a próféciát alkotószabadság díszkoporsóban – a jószomszédság alapja hogy nem pletykálunk a felettünk lakóról még...
  • A halott csivava
    A halott csivavaA rövid próza megjelent az amerikai Caliban Online 13. számában. _______________________________   A fényből veszik a levegőt a holtak. Ha lekapcsolod a villanyt, csörömpölni kezdenek a...
  • Lélekkerámia
    Lélekkerámiakülönös éjszakát feszítettél közénk. szemedbe nézek, létra göndörödik elő a pupilládból, körömnyi tűzoltók másznak le rajta, mögöttük fáradt füst, akár a novemberi köd. most olthatták el a lelked....
  • Tériszony
    TériszonyOlykor aprócska repülőgép érkezik a semmiből, akkora mint egy gyufa feje, és körberöpködi a koponyámat, mint valami idegesítő légy, hogy aztán egyenest berepüljön a fülemen. Ott leszáll dobogó...
  • Párnamáglya
    PárnamáglyaFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Exit Strata c. irodalmi folyóiratban. _______________________________ Lefesti a falut az álom. Lakatlan taktus sistereg a...
  • A művészet halála
    A művészet halálaüres füzetlapok fogócskáznak egy kihalt sikátorban,egy hajléktalan kukák mögül figyeli a különös keringőt.rég feledett írások, soha be nem fejezett novellák kísérteteiaz alkonyatban. halottak mind.egy...
  • A jóstor
    A jóstorFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Caliban Online irodalmi folyóiratban. _______________________________ A kéményeknek támaszkodó hideg. Recsegnek a...
  • Eltévedni a körhintával
    Eltévedni a körhintávalA szöveg megjelent az amerikai Thrice Fiction Magazine-ban. _______________________________ A fogorvos mindig a zsebébe csúsztatta a kihúzott fogakat. A szóbeszéd szerint volt egy kiskertje, ahol...
  • Vágójelek - cut up költészet
    Vágójelek - cut up költészetszövegvágatok Antalovics Péter, Apagyi Ferenc, Komor Zoltán, Nagy Dániel, Szakállas Zsolt, Tépő Donát és Zsuponyó Gábor szavainak a felhasználásával EGYMÁSBA GYÜMÖLCSÖZ bemagolt tintamarcang...
  • Tyúkkörték
    TyúkkörtékFejezet Az Égi istálló című kötetből. A novella megjelent az amerikai Gone Lawn magazinban. _______________________________ A hold meglocsolja a házakat. Az asszonyok a faluban egyszerre...
  • Hamvasztókamra
    Hamvasztókamraolykor zárlatos lesz a szív és kiég benne a villanykörte persze hiába is cseréled az újban is rögtön szétpukkan az izzószál egyedül a gondolatok fénylenek rendületlenül a sötét szobákban és ahogy...
  • Lisztlevente
    LisztleventeFejezet Az Égi istálló című kötetből. _______________________________ Méhkaptárt tojnak a tyúkok. A gyászmise vésztartalékát osztogatják egymás között a virrasztók: a küllőkulcs megkínozza a köhögő...
  • A bárányszüret
    A bárányszüretA novella a Kulter.hu -n jelent meg először. _______________________________ Juhok kaparják a zöldellő mezőt patás lábaikkal. Mint a kutyák, úgy ássák a földet. Szimatolnak, láthatóan bűvöletben...
  • A mennyguberálók
    A mennyguberálókéhes murénák leselkednek az utcai telefonkagylókból szemük a masinába dobott pénzérme unottságával csillan olykor tátott szájjal nekiiramodnak és elnyelik a telefonba suttogott szerelmes szavakat így...
  • Egy szénában lelt ara
    Egy szénában lelt araFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ Egy kibelezett zongora fekszik a határban. Kitört lábait a varjak piszkálják csőrükkel, billentyűit néhány tehén legeli le, ahogy...
  • A vadász és a lányka
    A vadász és a lánykaEgy erdőben alvó lánnyal közösül a vadász. A lány azt álmodja közben, hogy őzsuta, akit vadász üldöz, a lába között hatalmas füstölgő mordállyal.A lány döbbenten figyeli hónapokig növekvő hasát, senki...
  • A nagytakarítás
    A nagytakarításFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Lucid Play Publishing kiadványában. _______________________________ A határban egy felborult szekér kitört kerekein acsarkodnak...
  • Lélegzet nálad
    Lélegzet nálada szobádban gyökereket ereszt az ágyapró pihék keringőznek a beszűrődő fényben egy megkorbácsolt angyal szárnyaibóla talpunkkal feszegetett padlódeszkák alatt kagylóka kagylók belsejében gyöngy...
  • Kádvitézek
    KádvitézekFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Caliban Online magazinban._______________________________ Talicskán érkezik meg az éj a faluba. A rozsdás kerekek nyikorgása...
  • Tumoros felhők
    Tumoros felhők– a ct gépbe puskát bevinni tilos – figyelmeztetik a nővérkék a vadászt – ne féljenek angyalkák veszélytelen a golyókat már rég kioperálták – felel az meg de egyikük sem érti a viccet a vadásznak a...
  • A falusi tanító
    A falusi tanítóFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ A falubeliek a harangnyelv helyére szerelnek egy döglött macskát. Amikor kezdetét veszi a déli kongatás, az állat előre-hátra...

Vágójelek - novella cut-upok - nők részletekben

2014.01.10. 16:06 Komor

vágójelek - nők részletekben

A tenger női combokat sodor a partra. Hajléktalan férfiak érkeznek, simogatják őket, a nyál kicsöppen szájukon – odébb halászhajók hálóba akadt női karokat emelnek ki a vízből – még rángatóznak, mozgó ujjaik a levegőt kaparásszák, akár a tengeri rákok lábai – mintha csak az égbe akarnának kapaszkodni kifestett körmeikkel.cutup.jpg
sós hullámok csapódnak a szikláknak – zöld moszat leng előre-hátra, mint egy kádban fekvő nő fanszőre – – szakállas férfiak járják a partot fémdetektorokkal, a strandon látott bikinis lányok elhagyott lábnyomait keresve

Néhány nő –– persze csupa mese – a vitorlákat totemoszlopok tartják – az ősi istenek fából faragott falloszai az égre köpik a csillagokat – hegedűhúrjukat vesztett medúzák, egy fiú pecázik a mólón – női ujjak tekergőznek horgán, s azzal eteti a maga mellé tett gramofont – az valahányszor elnyel egy vörös körmű ujjacskát muzsikálni kezd – majd elhallgat, míg újabb falatot nem kap – csupa hangjegy-permet – porcelán sirályok törnek össze az égnek ütközve – vízbe hulló darabjaikat majd gyönggyé rágják a kagylók

parafalábnyomok a víz felszínén – a periszkópok ma kivéreznek a lebegő mellek látványtól – hagytalak gurítva szivárványon porban – egy nő a tengerbe hajította a rúzsát, ami most sebeket rajzol a cápákra

– vitorlás hajó száguld – a vitorla egy nő kifeszített bőre – rajta a megnyúzott hús-asszony egyensúlyozik, nehogy a sós vízbe pottyanjon – odébb a halászhajó faragott legénységgel – a rákok ollói elnyesik véletlenül egy beszélgetés selyemfonalát – egy kisodort varrógép próbálja összeilleszteni.

– Íme egy igazi szirén! – a kapitány kikent női szájat emel ki a spermafonálból szőtt hálóból. – No, kicsim, dalolj hát nekünk! – csönd.
– Döglött ez, vagy csak egy pina – motyogja a matrózfiú, mire a kapitány előkap egy kagylót a zsebéből, és röhögve a suhanc orra alá tartja. – No nem, ez itt a pina, fiacskám, csak megismerem!

A kagyló kitárul. Benne rózsaszín gyöngy csillan. A matrózfiú fiatal ujjai hozzáérnek, mire a kifogott száj dalolni kezd:


„hagytalak gurítva szivárványon porban – árbóckosárban, hajóorrban – Sebesült leszek és mosószappantól foszlott” s egy távoli világítótorony fényt élvez az égre – látott már női szemet a vízben, kapitány? parafából van és mindig a felszínen marad, semmi sem húzza le a mélybe –– mozgó ujjak falloszai az égre köpik a csillagokat – gyönggyé rágják a kagylót a zsebéből – no nem, ez itt a pina, újabb falatot nem kap – mint egy kádban fekvő nő törnek össze szemeik


kimosva dugva matrózok – torkukból kipucoljuk a megskalpolt kórust – a korallzátonyok ma megduzzadnak s két alvó férfisellő árnyéka a végsőkig párbajozik egy elsüllyedt vitorlás oldalán

A fiú végül összetöri a gramofont a sziklán – ha örökre nem szólhat a zene akkor ne is szóljon – a csiklókat az árbóckosárba küldtük ha szárazföldet látnak orgazmusuk lesz –

a fiú kifog egy női szívet, és megmutatja a kapitánynak
– Hm. Ilyen halat még sohasem láttam, lehet, hogy mérgező – mondja – pipájában a szirének fanszőre ég.

Nézik egy darabig a lüktető húscsomót. Majd visszadobják a vízbe.
a varrógép tűje alól kicsusszan végre a köd

Vágójelek 2.

hervadt lovakat csomagolt a föld – az álmok megjelennek, amint megfürdtök, fiúkák – a hús mögött fuldokolnak a csontok – a szarvak kiolvadnak; a vörös kutyafalka most a lovaglópálcán marakodnak

kádban cuppognak a trombiták fémhorgokkal a szájukban – a lócsutakoló hold olajjal kurjongat – hoztam hullámot hoztam vércseppet a levegőből, s végre összecsap a mocsok – a sivatag is felkészült már a szomjanhalókra – a tükör csupán vászon, fess rá, ami csak tetszik
üzenetek fonalgombolyaga egy mólón – a torreádor a tenger habjai közé temeti az elesett bikát. Cápák harapnak ki belőle darabokat, és vörös színűvé válik a víz. A torreádor feltekeri a piros hullámokat, később majd kardjába csábít vele egy fújtató vitorlást, ami az eltűnt víz után nyüszít a kiszáradt mederben. A matrózok eközben szomjan halnak – szájukból kipottyant, kiszáradt nyelvükkel pókereznek – elnyerik egymástól glóriájukat.

A sivatagban golyót kapnak, és megtántorodnak a kaktuszok. A vakok ujjai a gyertyák lángját olvassák, s megelevenedik előttük a hamukupaccá vált fiú története:

– Valaha vetítőgépbe fűztek, de megsütött a fény – motyogja ez a kísértet, mire a felhők kilövik a beléjük csavart parafadugókat. – De mielőtt felzabált a tűz, még a mozivászonra pillantottam, s rájöttem, karmester voltam csupán a koponyámban. Vezénylő pálcám azonban csak egy gyufaszál volt, amivel felgyújtottam a hangszereket.

(Lángba borult hegedűk vergődnek, akár a halak. A feketére égett gyufaszál fehér papírra fekszik, és hangjeggyé változik.)

– Mesélj még, te fiú! – kérik a vakok a szellemet, sírásuktól kiszáradnak a szivacsok, a frakkok vértócsákat köhögnek fel.

– Feltámadok én még, ne féljetek! – ígéri a szellem. – Akár a főnixmadár, összeállnak hamvaim, és egy kottalapra vetítem magam. A méhekben növekvő hegedűk nem győzik majd követni az iramot, a zongorákból kiszabadulnak a darazsak. beethoven majd homokpanírba jár, kupacba túlvilágba

kalitkában keselyűk énekelnek – megvakultunk borzalmasan, már azt se látjuk, ki faragja kagylókká a törött eveződarabokat

A koncertteremben elcsöndesül a közönség, majd tapsolni kezd, ahogy a pulpitushoz lép a torreádor. A zenészek mozdulatlanok. A torreádor lengetni kezd egy kottalapot, mire a zongora fújtatva nekirohan.

– Toro! – mondja, valahányszor elhárít egy támadást, és hegedűvonót szúr a kicselezett hangszer oldalába. A zongora egyre fáradtabb, vérét csöpögteti, végül összeesik, mire tapsvihar robban a teremben. A lihegő fickó meghajol a hálás közönség előtt, majd figyeli, ahogy a frakkos férfiak és kosztümös hölgyek szép sorban felmásznak mellé a színpadra, és elkezdik darabolni a halott zongorát a nők retiküljéből előhalászott kisfejszékkel.

Hatalmas tüzet raknak a kottalapokból, és pörkölni kezdik a részeket, a koncert–termet betölti a sülő hús illata. A torreádor közben elvonul a sarokba, és lemondóan pislog maga elé. Észre sem veszi, hogy egy régi dallamot kezd dúdolni. Mikor oldalra néz, látja, hogy megbabonázva figyelik őt a tűz körül kuporgó emberek. Gyomruk hangosan kordul.

egy kísértet messzire pisszegi a tükörképét, mire a szerelmesek megnyúzzák egymást, hogy paplanként leterítsék a bőrüket, s azon szeretkezzenek, úgy, ahogy csak két húsbábu tud – cuppogva akár a csigák – fordított horizont helyén kutyafalka – biztos közeli fenékvájatok gondolatai – mindig homokban halott hajó meztelen csak mindenütt – péniszéből tűzcsóvák – gyönyörű a porba vattacukorba kitapogathatnád – lenyelsz, és halottak felhőjében vagyunk füst

Az operaház bárjában a torreádorra kacsint egy széken ülő bika. A férfi italt rendel neki – a ruhájába bújtatott kard merevedni kezd.

– Feltámadok én még! – ígéri a kiterült árnyékú fiú, szemeihez emeli könnyeit, és hamvaiból új sivatag születik, benne egy haldokló, szomjas karmester a pálcájával átlyukaszt egy kaktuszt, hátha lel benne némi vizet. De víz helyett a leölt zongora vére csorog csak a növényből.

Szólj hozzá!

Címkék: sem a és mozgó az van már egy semmi s le női mindig szemet világítótorony marad égre húzza fényt távoli élvez leszek vízben látott cut-up „hagytalak gurítva szivárványon porban árbóckosárban hajóorrban Sebesült mosószappantól foszlott” kapitány? parafából felszínen mélybe ––

A bejegyzés trackback címe:

https://komor.blog.hu/api/trackback/id/tr565751459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása