Top 3

  1. Fityma-gólem
    Fityma-gólemAznap este a zsidó fiúk a párnájuk alá dugták a fitymájukat, hátha meglátogatja őket a fitymatündér, és hagy némi túrót cserébe. De végül csak a rabbit sikerült ezzel kicsalniuk az ágy alól: megannyi...
  2. Kakukkos pina
    Kakukkos pinaA cowboy-t születése óta üldözte egy kilőtt pisztolygolyó. Amikor a világra jött, az apja berúgott és örömében a levegőbe lőtt régi, ócska colt-jával; a golyó pedig elindult, járatot fúrva a felhőkbe,...
  3. Húgycsőbalerína
    HúgycsőbalerínaA húgycsőbalerínám egy elvétett táncmozdulat miatt kesereg, emiatt egész nap áttetsző nedvek csorognak a péniszemből. A pirouette á lá seconde nem egyszerű dolog, és bár nem panaszkodhatom a méretre,...

Komor Zoltán

1986. június 14-én születtem Debrecenben. Jelenleg Nyíregyházán élek, ahol főiskolai tanulmányaimat végeztem. Elsősorban szürrealista rövid prózákat írok.

meme.jpg

Írásaim különböző pályázatokon (Irodalmi Rádió, Napút, stb.) szerepeltek sikeresen és jelentek meg antológiákban. Emellett magyar („KULTer”, „Képírás”, „A Vörös Postakocsi”) és amerikai („theNewerYork”, „Caliban Online”, „Bizarro Central”, „Thrice Fiction Magazine”, stb.) folyóiratokban publikáltam. A Cédrus Művészeti Alapítvány 2013-as Kortárs irodalmi alkotások pályázatán nívódíjas lettem. Az elsősorban posztmodern és neoavantgárd szövegeket publikáló Katapult Kortárs Alkotói Oldal főszerkesztője és a József Attila Kör tagja vagyok.

2014-ben jelent meg első angol nyelvű Flamingos in the Ashtray című novellás kötetem Amerikában, a Burning Bulb Publishing kiadó gondozásában. 

flamingosintheashtray.jpg

Második angolnyelvű kötetemet, a Tumour-djinn-t az amerikai MorbidbookS adta ki 2014 decemberében.

tumour_djinn.jpg

 
Harmadik angol nyelvű kötetem Turdmummy címmel 2016 decemberében jelent meg Amerikában a Strangehouse Books kiadásában.

turdmummy.jpg

Random ajánlat

  • Végbélkúpszamuráj
    Végbélkúpszamuráj 2020. május 18. 20:55Sokan talán nem osztanák a lelkesedésem, de bennem meglehetősen kellemes emlékként maradt meg, hogy édesanyám apró szamuráj férfiakat dugott a végbelembe. Nem arról van persze szó, hogy oly...

Theremin zenéim

Bejegyzések

Nemes Z. Márió ajánlója

Komor Zoltán a kortárs fiatal próza egyik legérdekesebb alkotója. Hihetetlenül produktív szerzőről van szó, aki már most számos magánkiadásban, illetve amerikai kiadóknál megjelent kötettel rendelkezik. Az amerikai kontextus nem esetleges módon adódik Komornál, hiszen az általa művelt  ún. bizarro fiction jelenleg az Egyesült Államok underground prózairodalmának egyik jelentős vonulata. A bizarro olyan esztétikaként írható le, mely a különböző pop- és szubkulturális regisztereket ötvözi a szürrealista és (neo)avantgárd írásmódokkal, mégpedig rendkívül intenzív és önreflexív módon. Komor írásai a magyar irodalom felől nézve tekinthetőek egyfajta (neo)szürreális kisprózáknak, melyek Hernádi, Hajnóczy és Hajas Tibor nyomdokain haladva a jelentésalkotás, illetve a higiéniai és ízléshatárok összezavarására törekednek. Vagyis egy következetes, ám mégis játékos szövegvilágról van szó, mely ironikus pimaszságában az art-punk attitűdhöz is köthető. A provokáció nem öncél, hanem egy olyan kultúrkritikai stratégia része, mely a kultúráról való gondolkodásunk, az elszeparált dimenziók és szembenállások (magaskultúra versus tömegkultúra) felnyitására irányul. Komor nemcsak a magyar, hanem az amerikai mezőnyben is kitűnik sajátos írásmódjával, mely leginkább a beszédmód líraiságának köszönhető, hiszen szövegei nemcsak kulturális, hanem műnemi hibridek is egyszersmind. Lírai horrorvilágán meglátszik a népi szürrealizmus hagyatéka, mely tradíciót a posztmodern világ entrópiájával ütközteti, hogy az eredmény olyan költészetté minősüljön át, mely egyszerre kiszámíthatatlan és – a maga poszthumán módján – megható.

Nemes Z. Márió

Hangoskönyvek


Random megjelenések

Lebbencs-Cthulhu c. kisprózám megjelent a Black Aetherben

blackaetherborito.png

Plázafej c. kisprózám megjelent a Galaktikában

galaktikaborito.png

Megjelent a Robotcigány!

robotciganyborito.jpg


Felgyújtott delfinek
c. versem megjelent a Prae folyóiratban

praeborito.jpg


Fekália-múmia c. kisprózám megjelent a Symposion folyóirat HybridRealm című tematikus lapszámában

hybridrealmborito.jpg

Bejegyzések

  • MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓL
    MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓLMesék Kaptárvárosból című regényem továbbra is rendelhető a kiadótól. Ára: 1940 ft. Hátszöveg:Ismét beköszönt az éjszaka, és a város tarka neonpillái felnyílnak: kezdetét veszi egy újabb rémálom a...
  • SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}
    SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}Végül lehozod a padlásról azt az ócska, régi, gyerekkori szánkót: tiszta pókháló, fájdalmasan reccsen, ahogy felnőtt testtel ráülsz. És mintha csak erre várt volna, siklani kezd, s hirtelen azt érzed,...
  • A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}
    A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}A férfi kisétált a kertbe, hogy összegyűjtse a mézet a kaptárból. Miközben körbe dongták a rovarok, és kis üvegbe lapátolta a folyékony aranyat, arra gondolt, boldog. Jó kedve akkor sem párolgott...
  • ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}
    ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}Sétálsz az utcán, és hirtelen jó kedved támad. Valósággal megrészegít a szabadság tudat, fel is ugrasz a levegőbe, hogy pördülj magad körül néhányat. Ezzel persze teljesen összegubancolod a kezedből...
  • HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}
    HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}A kertben ülsz és a felhőket figyeled. Egyszer csak egy lakatlan sziget úszik át az égen, egy hajótöröttel, aki egy pálma fa alatt gubbaszt, és a szakállát simogatja. Kiáltasz neki, hogy ugorjon csak,...
  • NEDVES ÁLMOK{este}
    NEDVES ÁLMOK{este}A lány - miközben alvó párját nézi egy éjszaka - aprócska ajtót fedez fel a fiú homlokán. Kíváncsian nyitja ki, s ahogy beles rajta, kicsi meztelenül futkározó lányokat pillant meg. Őrült féltékenység...
  • KILINCS NŐTT{egykor}
    KILINCS NŐTT{egykor}A fiú észre sem vette, hogy kilincs nőtt a mellkasába, csak mikor lányok kezdtek bejárkálni rajta, tudatosult benne, hogy van rajta egy ajtó. Olykor maga is kitárta, de nem látott semmit, csupán...
  • A megnyúzott vitorlás
    A megnyúzott vitorlásA novella megjelent a theNewerYork-ban, angolul olvasható az Electric Encyclopedia of Experimental Literature (theEEEL) oldalán._______________________________ A parton hálóba akadt kagylók...
  • Fekete múzsák, avagy mesék a varjakról
    Fekete múzsák, avagy mesék a varjakrólSzerző: Komor Zoltán | Előadja: Virág GergelyMegjelenés: Magánkiadás, Pécs, 2013 | ISBN 978-963-89901-6-7A felvételt az Irodalmi Rádió készítette
  • Felgyújtott delfinek
    Felgyújtott delfinekegy ideje már a csipkebokrokat is nekünk kell felgyújtanunk és belekiabálni a tűzbe a próféciát alkotószabadság díszkoporsóban – a jószomszédság alapja hogy nem pletykálunk a felettünk lakóról még...
  • A halott csivava
    A halott csivavaA rövid próza megjelent az amerikai Caliban Online 13. számában. _______________________________   A fényből veszik a levegőt a holtak. Ha lekapcsolod a villanyt, csörömpölni kezdenek a...
  • Lélekkerámia
    Lélekkerámiakülönös éjszakát feszítettél közénk. szemedbe nézek, létra göndörödik elő a pupilládból, körömnyi tűzoltók másznak le rajta, mögöttük fáradt füst, akár a novemberi köd. most olthatták el a lelked....
  • Tériszony
    TériszonyOlykor aprócska repülőgép érkezik a semmiből, akkora mint egy gyufa feje, és körberöpködi a koponyámat, mint valami idegesítő légy, hogy aztán egyenest berepüljön a fülemen. Ott leszáll dobogó...
  • Párnamáglya
    PárnamáglyaFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Exit Strata c. irodalmi folyóiratban. _______________________________ Lefesti a falut az álom. Lakatlan taktus sistereg a...
  • A művészet halála
    A művészet halálaüres füzetlapok fogócskáznak egy kihalt sikátorban,egy hajléktalan kukák mögül figyeli a különös keringőt.rég feledett írások, soha be nem fejezett novellák kísérteteiaz alkonyatban. halottak mind.egy...
  • A jóstor
    A jóstorFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Caliban Online irodalmi folyóiratban. _______________________________ A kéményeknek támaszkodó hideg. Recsegnek a...
  • Eltévedni a körhintával
    Eltévedni a körhintávalA szöveg megjelent az amerikai Thrice Fiction Magazine-ban. _______________________________ A fogorvos mindig a zsebébe csúsztatta a kihúzott fogakat. A szóbeszéd szerint volt egy kiskertje, ahol...
  • Vágójelek - cut up költészet
    Vágójelek - cut up költészetszövegvágatok Antalovics Péter, Apagyi Ferenc, Komor Zoltán, Nagy Dániel, Szakállas Zsolt, Tépő Donát és Zsuponyó Gábor szavainak a felhasználásával EGYMÁSBA GYÜMÖLCSÖZ bemagolt tintamarcang...
  • Tyúkkörték
    TyúkkörtékFejezet Az Égi istálló című kötetből. A novella megjelent az amerikai Gone Lawn magazinban. _______________________________ A hold meglocsolja a házakat. Az asszonyok a faluban egyszerre...
  • Hamvasztókamra
    Hamvasztókamraolykor zárlatos lesz a szív és kiég benne a villanykörte persze hiába is cseréled az újban is rögtön szétpukkan az izzószál egyedül a gondolatok fénylenek rendületlenül a sötét szobákban és ahogy...
  • Lisztlevente
    LisztleventeFejezet Az Égi istálló című kötetből. _______________________________ Méhkaptárt tojnak a tyúkok. A gyászmise vésztartalékát osztogatják egymás között a virrasztók: a küllőkulcs megkínozza a köhögő...
  • A bárányszüret
    A bárányszüretA novella a Kulter.hu -n jelent meg először. _______________________________ Juhok kaparják a zöldellő mezőt patás lábaikkal. Mint a kutyák, úgy ássák a földet. Szimatolnak, láthatóan bűvöletben...
  • A mennyguberálók
    A mennyguberálókéhes murénák leselkednek az utcai telefonkagylókból szemük a masinába dobott pénzérme unottságával csillan olykor tátott szájjal nekiiramodnak és elnyelik a telefonba suttogott szerelmes szavakat így...
  • Egy szénában lelt ara
    Egy szénában lelt araFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ Egy kibelezett zongora fekszik a határban. Kitört lábait a varjak piszkálják csőrükkel, billentyűit néhány tehén legeli le, ahogy...
  • A vadász és a lányka
    A vadász és a lánykaEgy erdőben alvó lánnyal közösül a vadász. A lány azt álmodja közben, hogy őzsuta, akit vadász üldöz, a lába között hatalmas füstölgő mordállyal.A lány döbbenten figyeli hónapokig növekvő hasát, senki...
  • A nagytakarítás
    A nagytakarításFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Lucid Play Publishing kiadványában. _______________________________ A határban egy felborult szekér kitört kerekein acsarkodnak...
  • Lélegzet nálad
    Lélegzet nálada szobádban gyökereket ereszt az ágyapró pihék keringőznek a beszűrődő fényben egy megkorbácsolt angyal szárnyaibóla talpunkkal feszegetett padlódeszkák alatt kagylóka kagylók belsejében gyöngy...
  • Kádvitézek
    KádvitézekFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Caliban Online magazinban._______________________________ Talicskán érkezik meg az éj a faluba. A rozsdás kerekek nyikorgása...
  • Tumoros felhők
    Tumoros felhők– a ct gépbe puskát bevinni tilos – figyelmeztetik a nővérkék a vadászt – ne féljenek angyalkák veszélytelen a golyókat már rég kioperálták – felel az meg de egyikük sem érti a viccet a vadásznak a...
  • A falusi tanító
    A falusi tanítóFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ A falubeliek a harangnyelv helyére szerelnek egy döglött macskát. Amikor kezdetét veszi a déli kongatás, az állat előre-hátra...

A lovaglóösvény

2014.01.09. 21:40 Komor

A szöveg a Képíráson -on jelent meg először.
_______________________________

Az égen átúszó felhők hol eltakarják, hol szabad utat nyitnak a délutáni fénynek: a lovaglóösvény takarosan nyírt bokrai – mindegyik egy-egy sakkbábu alakjára faragva – árnyékot vetnek a fűbe nyomódott patanyomokra. Majd ismét elbújik a nap, és eltűnnek az árnyak is, hogy aztán újra megjelenjenek. A fiatal lány – talán tizenöt, tizenhat esztendős – úgy hever a bokrok alatt, akár egy leselejtezett próbababa: még mindig abban a nyakatekert pózban, amiben földet ért, miután levetette magáról a fekete színű telivér. Szőke haja félig fedi bájos arcát, kezein a tíz kicsi ujj mind-mind más irányba mutat. Széttárt combjairól a fűre csorog a vörös vér, az egyik bokája természetellenes szöget zár be a másikkal. Egy törött lovaglópálca szorult alá, s nyomja a hátát; száradt könnytől keretezett szeme az ég vásznát fürkészi, és hol kitágul, hol összeszűkül pupillája.alovagloosveny.jpgHamarosan érkezik az inas, mögötte pedig egy pocakos fickó lohol.

– Meghoztam az orvost! – kiabál a fiú. – Siettünk, ahogy csak tudtunk, ugye nem mozdult el, kisasszony?

A lány szólni próbál, de nem hagyja el hang az ajkát. Újra nekiveselkedik hát, és kiprésel magából egy bizonytalan nemet.

– Ne is nagyon mocorogjon, ki tudja, nem a csípője tört-e el – érkezik immár közelebbről az inasfiú hangja, majd beúszik két arc a lány látóterébe. Ott lebegnek a felhők között, aggódóan néznek le rá, az orvos pedig máris munkához lát. Alaposan végigtapogatja, ellenőrzi a végtagokat, a csontokat szőrös ujjaival.

– Ugye rendbe jön, doktor? – kockáztatja meg a kérdést az inas, miközben félrefordítja tekintetét, mintha zavarba jönne attól, hogy végig kell néznie a vizsgálatot.

– Csak a bokája fordult ki – hümmög néhány perc múltán az orvos. – Nyugodtan megmozdulhat, kisasszony, mindjárt segítünk önnek felállni.

– De hát a combja… – nyögi az inasfiú, aztán rögtön el is szégyelli magát, hogy fel kellett rá hívnia a figyelmet – tiszta vér.

– Alighanem megrepedt a szűzhártya, onnan csordogál – mondja teljesen közömbös hangon a doktor, láthatóan csöppet sem zavarja ez a fajta nyílt beszéd, sem pedig az, hogy a lány szolgálójával kell mindezt megosztania. – Gyakran előfordul az ilyesmi, még apróbb balesetek során is. De természetesen otthon azért majd megvizsgálom. Ez talán nem a legmegfelelőbb hely rá.

A nap most a felhők mögé bújik, és a sakkbábuk árnyéka rávetül a gyepre. Az egyik – a formájából ítélve egy vitéz – árnya pont a fekvő lány combján fekszik, mintha csak az ölébe hajtotta volna a fejét, és sötétebb színűre, már-már feketére festi a vért. A fiatal nő a felhőket nézi, és hirtelen, ahogy egy pillanatra elválnak egymástól bodrai – akárha egy színházi függöny libbenne – fénylő ágyat pillant meg a nap helyén. A lepedők között egy bajszos férfi – jövendőbeli vőlegénye ül, kezében lovaglóostor, s nagyokat csap vele a párnára. Úgy fest, mint akit majd szétvet a düh. Szavai a szakadt párnából kiszálló tollak viharában mennydörögnek: – Én azt hittem, szűz! Baleset? Biztos vagyok benne! Hát azt hiszi, a fejemre ejtettek? Gondolom azzal az inasfiúval történt ez a kis baleset, ezek az úri kisasszonykák mind egyformák!

Az ösvényen fekvő lány pislant egyet, s jövendőbelije immár nem a párnát ütlegeli: saját magát látja, meztelenül az ágyon. Kezeit menyasszonyi fátylával a kerethez kötötték, fehér háta és feneke szinte kínálja magát a bajszos férfinak, aki újra és újra lesújt rá a lovaglópálcával. Az ütések vonalán megreped a bőr, ám vér helyett párnatollak szállingóznak ki a sebekből. Ott kavarognak az ágy körül, beleakadnak szőke hajába, megülnek izgő-mozgó fenékvájatában, majd véget ér a jelenet, ahogy a felhők ujjai ismét összeérnek, a fényt felváltja a szürkület, az orvos arca pedig átlebeg az égen: – Minden rendben lesz! – mondja, de erre a lány keservesen sírni kezd, és sikoltani, megfeledkezve kifordult bokájáról megpróbál felállni, rohanni szeretne, miközben az inas elkapja, magához öleli, s csöndes dulakodás veszi kezdetét – természetellenes nyerítés kiterítve a füvön – elcsorgó ujjak – a lovaglóösvény beleakad a függönyökbe – a bokrokba ragadt pupillák hol megjelennek, hol eltűnnek. Törött sakkbábuk ugrálnak az égen, az árnyékok fekete vásznát felszakítja a lovaglópálca.

Csöndes nappali szoba. A kislány figyeli apja széles kezét, ahogy elindul a sakktábla felé, és árnyékot vet a fogyatkozó fehér seregre. Azt, hogy felemeli a fekete lovat, és leüti vele a lány királynőjét. Mindezt nagyon finom mozdulatokkal viszi véghez: a sötét bábu épp csak megérinti a királynő hátát, mintha poharakkal koccintanának, majd az apa széles keze leveszi a tábláról, és az oldalára fekteti a leütött bábut.

– Legyél kicsit figyelmesebb, tündérkém! – korholja a lányát a sakktábla fölött, az pedig a könnyeivel küzd. Micsoda tervei voltak azzal a királynővel! Nézi csak, ahogy ott fekszik, a játéktábla mellett, és alig észrevehetően vér kezd folydogálni belőle. A mennypadlás fokai recsegnek; odafent egy bajszos férfi settenkedik, a kezében pálcával, és varázsigeként suttogja maga elé: – Baleset… még hogy baleset! Őrület!

– Alighanem megrepedt a szűzhártya, onnan csorog a vér – mondja teljesen közömbösen a hüvelykujj méretű doktor a tábla mellett heverő sakkbábu fölé hajolva. A sötét ló éles hangon felnyerít a bokrok mögül, a fekete négyzeten, amibe úgy olvad bele, ahogy az árnyékok is beleolvadnak a szürkületbe, amikor a felhők szigorú katonái a nap elé állnak. Hamarosan érkezik az inas, vörös szeme az ég vásznát fürkészi, és hol kitágul, hol összeszűkül pupillája, mikor rásüt a nap. Fickó lohol. A tíz kicsi ujj mind-mind más irányba mutat. Széttárt combja a fűre csorog. Egy törött lovaglópálca nyomja a hátát, mint egy leselejtezett próbababa. Fekete haja vér, az egyik bokája természetellenes szöget zár a földbe nyomódott patanyomokkal. A fűben eltűnnek az árnyékok, hogy aztán újra megjelenjenek. A fiatal lány úgy hever a bokrok alatt, az égen átúszó felhők hol eltakarják, hol szabad utat nyitnak a fénynek: a nap takarosan nyírt bokra – mindegyik egy-egy sakkbábu nyerítés mintha csak a felhők közül érkezne.

– Meghoztam az orvost! – az inas hangja az, a lány megpróbálja úgy fordítani a fejét, hogy megpillantsa, de képtelen mozogni. Lebénult volna? A gondolatra hevesebben kezd verni a szíve. De ekkor beúszik a fiú arca, kedves és mosolygós, micsoda szép legény, miért nem vette ezt eddig észre? És ő még annak a csúnya, bajuszos férfinak szánta magát, akit folyton az apja ajánlgatott neki. Mekkora ostobaság! Az inas szótlanul figyeli. A lány is őt, és nem érzékeli senki más jelenlétét.

– Itt az orvos? – kérdezi végül, a fiú pedig körbe néz, és lemondóan rázza meg a fejét.

– Az előbb még itt volt – suttogja. – Ezt nem értem… Én elszaladtam érte!

Az árnyékokat felszürcsölik a bokrok. Sehol a jó doktor, csak a lány fekszik a lovaglóösvény mentén, fölötte a jóképű inas, zavartan néznek egymásra. Hová tűnhetett a jó öreg fehér doktor? Alighanem leütötte a tábláról édesapja hatalmas, felhőkből alácsüngő keze. Újra felnyerít lemondóan a szíve – hátát veti a nem inas fénynek, ahogy szeretkezik a fiú árnyékával, az pedig észre se veszi, csak zavartan ácsorog ott – a paták kiolvadnak markában – a szív elhagyott patkói ragyognak a napon – a felhők feneke itt-ott megreped – párnából varrt végtagok – törött ágyban fekvő ló – édes férjem suttogja neki a lány, az árnyékok lovasa, az állat pénisze megdagad, és nyomni kezdi a kisasszony hátát. Egy kislány szalad ki a nappali szobából, a markába rejtett aprócska bábuval. Mögüle egy felnőtt hang, apja szigorú baritonja dörög: – Hová rohansz? Még be se fejeztük a játszmát! Nem állhatsz csak úgy fel! Kisasszony! Rögtön gyere ide! Azt a királynőt már leütöttem!

A lány könnyei potyognak, és a fűszállakra csöppennek. Az ujjai közt fekvő fehér bábunak suttog: – Megmentelek, ó, fenséges királynőm! Akár a világ végére is elviszlek én, csak hogy elbújtassalak!

Ám ekkor valami eltakarja a napot: éles nyerítés kíséretében óriás árnyék vetül a kislányra, akinek ijedtében rögtön kiszalad maga alól a lába, és a fenekére huppan. Egy hatalmas, fekete ló ágaskodik fel előtte, patái az eget kaparják, ahogy két lábon áll.

– Hóó! – próbálja zabolázni lovasa, a felhők közé tartott lovaglópálcán egyensúlyozik a nap. Egy bajszos férfi az, hangjára a telivér rögtön visszaereszti a földre hatalmas mellső lábait. – Vigyázz már, hová lépsz, kislány! – morog az ijedt gyermekre, tekintete villámokat szór. Majd kissé megenyhül, és ezt mondja: – Jól vagy? Ne hívjunk neked orvost?

A kislány tátott szájjal nézi a fölé tornyosuló lovast, s megrázza a fejét. Rohanó lépteket hall maga mögül, az édesapja szalad felé, ki a házból, és a nevét kiáltja. Majd szétveti a düh.

Széttárt ujjú tenyerek – eltakarnak egy darabot a lélekből – az ösvény mentén egy fekete ló áll, olyan akár egy szobor. A felhők közül rákacsint a nap, a patás árnyéka ilyenkor óriásinak tetszik. A ló halkan legeli saját árnyékát a földről. A szabályosan, gondosan nyesett bokrok mögül nyögések hangja szűrődik elő.

– Szeretlek – mondja az inas, miközben mélyen a lányba hatol, az pedig fehér ujjait a fiú fenekére helyezi, és még erősebben húzza magába minden heves lökéskor. A fenékvájatok görbe vonalai a napsütötte délutánban – egy szűzhártya a bokrok ágára akasztva – a felhők négyzetei, világos bárányfelhők és sötét viharfelhők sorakoznak egymás mellett. A fehéreken megkorbácsolt angyalok térdepelnek, felszakított hátukból hull a toll. A sötéteken a lovaglópálcás, bajszos férfi, újra és újra a síró lányokra üt.

– Még hogy baleset! – hörgi minden egyes csapáskor, majd érkezik egy hatalmas kéz, ujjai közé csípi a dühös vőlegényt, de csak azért, hogy még közelebb tegye áldozatához.

Szólj hozzá!

Címkék: is én novella és fehér lány valami világ hogy óriás csak árnyék fekvő éles közt könnyei ekkor ó fenséges végére eltakarja potyognak A Az A lovaglóösvény fűszállakra csöppennek. ujjai bábunak suttog: Megmentelek királynőm! Akár elviszlek elbújtassalak! Ám napot: nyerítés kíséretében

A bejegyzés trackback címe:

https://komor.blog.hu/api/trackback/id/tr455749628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.