Top 3

  1. Fityma-gólem
    Fityma-gólemAznap este a zsidó fiúk a párnájuk alá dugták a fitymájukat, hátha meglátogatja őket a fitymatündér, és hagy némi túrót cserébe. De végül csak a rabbit sikerült ezzel kicsalniuk az ágy alól: megannyi...
  2. Kakukkos pina
    Kakukkos pinaA cowboy-t születése óta üldözte egy kilőtt pisztolygolyó. Amikor a világra jött, az apja berúgott és örömében a levegőbe lőtt régi, ócska colt-jával; a golyó pedig elindult, járatot fúrva a felhőkbe,...
  3. Húgycsőbalerína
    HúgycsőbalerínaA húgycsőbalerínám egy elvétett táncmozdulat miatt kesereg, emiatt egész nap áttetsző nedvek csorognak a péniszemből. A pirouette á lá seconde nem egyszerű dolog, és bár nem panaszkodhatom a méretre,...

Komor Zoltán

1986. június 14-én születtem Debrecenben. Jelenleg Nyíregyházán élek, ahol főiskolai tanulmányaimat végeztem. Elsősorban szürrealista rövid prózákat írok.

meme.jpg

Írásaim különböző pályázatokon (Irodalmi Rádió, Napút, stb.) szerepeltek sikeresen és jelentek meg antológiákban. Emellett magyar („KULTer”, „Képírás”, „A Vörös Postakocsi”) és amerikai („theNewerYork”, „Caliban Online”, „Bizarro Central”, „Thrice Fiction Magazine”, stb.) folyóiratokban publikáltam. A Cédrus Művészeti Alapítvány 2013-as Kortárs irodalmi alkotások pályázatán nívódíjas lettem. Az elsősorban posztmodern és neoavantgárd szövegeket publikáló Katapult Kortárs Alkotói Oldal főszerkesztője és a József Attila Kör tagja vagyok.

2014-ben jelent meg első angol nyelvű Flamingos in the Ashtray című novellás kötetem Amerikában, a Burning Bulb Publishing kiadó gondozásában. 

flamingosintheashtray.jpg

Második angolnyelvű kötetemet, a Tumour-djinn-t az amerikai MorbidbookS adta ki 2014 decemberében.

tumour_djinn.jpg

 
Harmadik angol nyelvű kötetem Turdmummy címmel 2016 decemberében jelent meg Amerikában a Strangehouse Books kiadásában.

turdmummy.jpg

Random ajánlat

Bejegyzések

Nemes Z. Márió ajánlója

Komor Zoltán a kortárs fiatal próza egyik legérdekesebb alkotója. Hihetetlenül produktív szerzőről van szó, aki már most számos magánkiadásban, illetve amerikai kiadóknál megjelent kötettel rendelkezik. Az amerikai kontextus nem esetleges módon adódik Komornál, hiszen az általa művelt  ún. bizarro fiction jelenleg az Egyesült Államok underground prózairodalmának egyik jelentős vonulata. A bizarro olyan esztétikaként írható le, mely a különböző pop- és szubkulturális regisztereket ötvözi a szürrealista és (neo)avantgárd írásmódokkal, mégpedig rendkívül intenzív és önreflexív módon. Komor írásai a magyar irodalom felől nézve tekinthetőek egyfajta (neo)szürreális kisprózáknak, melyek Hernádi, Hajnóczy és Hajas Tibor nyomdokain haladva a jelentésalkotás, illetve a higiéniai és ízléshatárok összezavarására törekednek. Vagyis egy következetes, ám mégis játékos szövegvilágról van szó, mely ironikus pimaszságában az art-punk attitűdhöz is köthető. A provokáció nem öncél, hanem egy olyan kultúrkritikai stratégia része, mely a kultúráról való gondolkodásunk, az elszeparált dimenziók és szembenállások (magaskultúra versus tömegkultúra) felnyitására irányul. Komor nemcsak a magyar, hanem az amerikai mezőnyben is kitűnik sajátos írásmódjával, mely leginkább a beszédmód líraiságának köszönhető, hiszen szövegei nemcsak kulturális, hanem műnemi hibridek is egyszersmind. Lírai horrorvilágán meglátszik a népi szürrealizmus hagyatéka, mely tradíciót a posztmodern világ entrópiájával ütközteti, hogy az eredmény olyan költészetté minősüljön át, mely egyszerre kiszámíthatatlan és – a maga poszthumán módján – megható.

Nemes Z. Márió

Hangoskönyvek


Random megjelenések

Lebbencs-Cthulhu c. kisprózám megjelent a Black Aetherben

blackaetherborito.png

Plázafej c. kisprózám megjelent a Galaktikában

galaktikaborito.png

Megjelent a Robotcigány!

robotciganyborito.jpg


Felgyújtott delfinek
c. versem megjelent a Prae folyóiratban

praeborito.jpg


Fekália-múmia c. kisprózám megjelent a Symposion folyóirat HybridRealm című tematikus lapszámában

hybridrealmborito.jpg

Bejegyzések

  • MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓL
    MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓLMesék Kaptárvárosból című regényem továbbra is rendelhető a kiadótól. Ára: 1940 ft. Hátszöveg:Ismét beköszönt az éjszaka, és a város tarka neonpillái felnyílnak: kezdetét veszi egy újabb rémálom a...
  • SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}
    SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}Végül lehozod a padlásról azt az ócska, régi, gyerekkori szánkót: tiszta pókháló, fájdalmasan reccsen, ahogy felnőtt testtel ráülsz. És mintha csak erre várt volna, siklani kezd, s hirtelen azt érzed,...
  • A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}
    A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}A férfi kisétált a kertbe, hogy összegyűjtse a mézet a kaptárból. Miközben körbe dongták a rovarok, és kis üvegbe lapátolta a folyékony aranyat, arra gondolt, boldog. Jó kedve akkor sem párolgott...
  • ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}
    ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}Sétálsz az utcán, és hirtelen jó kedved támad. Valósággal megrészegít a szabadság tudat, fel is ugrasz a levegőbe, hogy pördülj magad körül néhányat. Ezzel persze teljesen összegubancolod a kezedből...
  • HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}
    HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}A kertben ülsz és a felhőket figyeled. Egyszer csak egy lakatlan sziget úszik át az égen, egy hajótöröttel, aki egy pálma fa alatt gubbaszt, és a szakállát simogatja. Kiáltasz neki, hogy ugorjon csak,...
  • NEDVES ÁLMOK{este}
    NEDVES ÁLMOK{este}A lány - miközben alvó párját nézi egy éjszaka - aprócska ajtót fedez fel a fiú homlokán. Kíváncsian nyitja ki, s ahogy beles rajta, kicsi meztelenül futkározó lányokat pillant meg. Őrült féltékenység...
  • KILINCS NŐTT{egykor}
    KILINCS NŐTT{egykor}A fiú észre sem vette, hogy kilincs nőtt a mellkasába, csak mikor lányok kezdtek bejárkálni rajta, tudatosult benne, hogy van rajta egy ajtó. Olykor maga is kitárta, de nem látott semmit, csupán...
  • A megnyúzott vitorlás
    A megnyúzott vitorlásA novella megjelent a theNewerYork-ban, angolul olvasható az Electric Encyclopedia of Experimental Literature (theEEEL) oldalán._______________________________ A parton hálóba akadt kagylók...
  • Fekete múzsák, avagy mesék a varjakról
    Fekete múzsák, avagy mesék a varjakrólSzerző: Komor Zoltán | Előadja: Virág GergelyMegjelenés: Magánkiadás, Pécs, 2013 | ISBN 978-963-89901-6-7A felvételt az Irodalmi Rádió készítette
  • Felgyújtott delfinek
    Felgyújtott delfinekegy ideje már a csipkebokrokat is nekünk kell felgyújtanunk és belekiabálni a tűzbe a próféciát alkotószabadság díszkoporsóban – a jószomszédság alapja hogy nem pletykálunk a felettünk lakóról még...
  • A halott csivava
    A halott csivavaA rövid próza megjelent az amerikai Caliban Online 13. számában. _______________________________   A fényből veszik a levegőt a holtak. Ha lekapcsolod a villanyt, csörömpölni kezdenek a...
  • Lélekkerámia
    Lélekkerámiakülönös éjszakát feszítettél közénk. szemedbe nézek, létra göndörödik elő a pupilládból, körömnyi tűzoltók másznak le rajta, mögöttük fáradt füst, akár a novemberi köd. most olthatták el a lelked....
  • Tériszony
    TériszonyOlykor aprócska repülőgép érkezik a semmiből, akkora mint egy gyufa feje, és körberöpködi a koponyámat, mint valami idegesítő légy, hogy aztán egyenest berepüljön a fülemen. Ott leszáll dobogó...
  • Párnamáglya
    PárnamáglyaFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Exit Strata c. irodalmi folyóiratban. _______________________________ Lefesti a falut az álom. Lakatlan taktus sistereg a...
  • A művészet halála
    A művészet halálaüres füzetlapok fogócskáznak egy kihalt sikátorban,egy hajléktalan kukák mögül figyeli a különös keringőt.rég feledett írások, soha be nem fejezett novellák kísérteteiaz alkonyatban. halottak mind.egy...
  • A jóstor
    A jóstorFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Caliban Online irodalmi folyóiratban. _______________________________ A kéményeknek támaszkodó hideg. Recsegnek a...
  • Eltévedni a körhintával
    Eltévedni a körhintávalA szöveg megjelent az amerikai Thrice Fiction Magazine-ban. _______________________________ A fogorvos mindig a zsebébe csúsztatta a kihúzott fogakat. A szóbeszéd szerint volt egy kiskertje, ahol...
  • Vágójelek - cut up költészet
    Vágójelek - cut up költészetszövegvágatok Antalovics Péter, Apagyi Ferenc, Komor Zoltán, Nagy Dániel, Szakállas Zsolt, Tépő Donát és Zsuponyó Gábor szavainak a felhasználásával EGYMÁSBA GYÜMÖLCSÖZ bemagolt tintamarcang...
  • Tyúkkörték
    TyúkkörtékFejezet Az Égi istálló című kötetből. A novella megjelent az amerikai Gone Lawn magazinban. _______________________________ A hold meglocsolja a házakat. Az asszonyok a faluban egyszerre...
  • Hamvasztókamra
    Hamvasztókamraolykor zárlatos lesz a szív és kiég benne a villanykörte persze hiába is cseréled az újban is rögtön szétpukkan az izzószál egyedül a gondolatok fénylenek rendületlenül a sötét szobákban és ahogy...
  • Lisztlevente
    LisztleventeFejezet Az Égi istálló című kötetből. _______________________________ Méhkaptárt tojnak a tyúkok. A gyászmise vésztartalékát osztogatják egymás között a virrasztók: a küllőkulcs megkínozza a köhögő...
  • A bárányszüret
    A bárányszüretA novella a Kulter.hu -n jelent meg először. _______________________________ Juhok kaparják a zöldellő mezőt patás lábaikkal. Mint a kutyák, úgy ássák a földet. Szimatolnak, láthatóan bűvöletben...
  • A mennyguberálók
    A mennyguberálókéhes murénák leselkednek az utcai telefonkagylókból szemük a masinába dobott pénzérme unottságával csillan olykor tátott szájjal nekiiramodnak és elnyelik a telefonba suttogott szerelmes szavakat így...
  • Egy szénában lelt ara
    Egy szénában lelt araFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ Egy kibelezett zongora fekszik a határban. Kitört lábait a varjak piszkálják csőrükkel, billentyűit néhány tehén legeli le, ahogy...
  • A vadász és a lányka
    A vadász és a lánykaEgy erdőben alvó lánnyal közösül a vadász. A lány azt álmodja közben, hogy őzsuta, akit vadász üldöz, a lába között hatalmas füstölgő mordállyal.A lány döbbenten figyeli hónapokig növekvő hasát, senki...
  • A nagytakarítás
    A nagytakarításFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Lucid Play Publishing kiadványában. _______________________________ A határban egy felborult szekér kitört kerekein acsarkodnak...
  • Lélegzet nálad
    Lélegzet nálada szobádban gyökereket ereszt az ágyapró pihék keringőznek a beszűrődő fényben egy megkorbácsolt angyal szárnyaibóla talpunkkal feszegetett padlódeszkák alatt kagylóka kagylók belsejében gyöngy...
  • Kádvitézek
    KádvitézekFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Caliban Online magazinban._______________________________ Talicskán érkezik meg az éj a faluba. A rozsdás kerekek nyikorgása...
  • Tumoros felhők
    Tumoros felhők– a ct gépbe puskát bevinni tilos – figyelmeztetik a nővérkék a vadászt – ne féljenek angyalkák veszélytelen a golyókat már rég kioperálták – felel az meg de egyikük sem érti a viccet a vadásznak a...
  • A falusi tanító
    A falusi tanítóFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ A falubeliek a harangnyelv helyére szerelnek egy döglött macskát. Amikor kezdetét veszi a déli kongatás, az állat előre-hátra...

Lebbencs-Cthulhu

2015.03.24. 16:45 Komor

A lányt lebbencs-szűznek csúfolták, mert egy idő után már minden legény átlátott a szitán – vagy jelenes esetben a tésztán: Katica – merthogy így hívták – a falu ringyója volt, mégis, valahányszor a dunna alá bújt egy új fiúval, új szűzhártya feszült szerelemcsatornájában, s fogadkozott is alkalmi partnerének, hogy ő az első, ő az egyetlen. Ám egy idő után felettébb gyanússá vált a dolog, végül pedig kiderült, maga Katica készíti alkalmi szűzhártyáit – dolgozott a tű ujjai között esténként, ahogy a levesből és a slambucból kilopott zsíros lebbencs-tésztát kifeszítette hüvelyében. Hogy miért csinálta, csak találgattak az emberek: talán nem akarta, hogy ribancként a szájára vegye a falu, talán így gyászolta elvesztett szüzességét, de az is lehet, hogy csak az aktusnak az a része hozta lázba, amikor végleg oda veszik az ártatlanság – egy biztos csak: ahogy teltek az évek, a fiú-szerszámok egyre több és több tésztát döngöltek Katica táguló méhébe. Így aztán nem is csodálkozott senki, hogy gömbölyödni kezdett a hasa, végül pedig kifordult belőle a tészta-csecsemő. Köldökzsinórként hosszú, spagetti szál kötötte össze anyjával, amit a macskával rágattak el – sápadt puha galacsin-feje nyálkás mócsinggá nyomódott a szülés során, amit az orvosnak kellett úgy-ahogy baba-arccá formáznia. – Gratulálok, fiú! – adta át Katicának a gyereket, akinek egy csőtészta fityegett a lába között.

lebbencs.jpg

Szerencsére a gyerek aztán hamar kiszáradt és megkeményedett, így nem kellett folyton újraformázni: egyedül akkor lágyult el, amikor a konyhába totyogott és megcsapta a forró gőz, vagy amikor lisztes vízzel itatta az anyja. Katica egyedül nevelte a tészta-gyerkőcöt – egyetlen legény sem ismerte el sajátjának, pedig mikor csókot lehelt kisfiára az anya, rá-ráismert egy-egy fiú ízére – persze a legvalószínűbb az volt, hogy közös erővel galacsinozták össze benne a tésztát, azért néha mégis próbálkozott: – Biztos, hogy a tiéd, hiszen még szűz voltam, amikor odaadtam magam neked! – De a fiúk csak legyintgettek.

Rohadjanak meg – döntötte el a lány, és távol is maradt tőlük – egy ideig. De ahogy teltek az évek és cseperedett a csiriz-csecsemő, régi énje ismét csak a felszínre sóhajtozta magát. Éjszakánként, amikor már aludt a gyerek, kiszökött otthonról, és bebújt a legények nedves, meleg ágyába. Előtte persze újabb lebbencs-szűzhártyát varrt magának. Amikor pedig nem volt épp levesbevaló otthon, a kisfia ágyához térdepelt, és lefeszített a hátáról egy kemény tésztalapot, hogy aztán a gőz fölött megpuhítsa.

– No ne pityeregj, talán még kistestvéred is lesz. – Simította meg a tészta-fiúcska pikkelyes fejét. A gyerek erre elmosolyodott – tetszett neki az ötlet, és izgatottan kezdett morogni. Beszélni nem tudott – a torkában feszülő tészta-szálak csak artikulálatlan, nedves hangokat bírtak csiholni. De a kistesvér gondolata nagyon tetszett neki: hisz' anyját leszámítva nem voltak barátai. Iskolába nem járhatott, ha csak kimerészkedett a házból, az emberek megdobálták, az utcai kölykök pedig átrendezték laska-fejét.

– Jobb, ha ki sem teszed a lábad – tanácsolta az anyja, miközben újra formázgatta kisfiú arccá a szétdúlt tésztafejet. Nem is ment a gyerek aztán sehová. Ellentétben az anyjával, aki nem győzte magába varrni a tésztaleveleket. Ám az egyik ilyen kiruccanása során összeszedhetett valamit: reggel arra ébredt, hogy tüzel a homloka és képtelen kikecmeregni az ágyából. A tésztafiú tehetetlenül toporzékolt beteg anyja mellett – olykor az arcát kezdte simogatni, de a nőből csorgó forró verítéktől ellágyult csiriz-bőre és cafatokban ott maradt a lázas beteg arcán. A tésztagyerek semmit sem tehetett: se vizes borogatást nem készíthetett, se teát nem főzhetett, hisz el volt tiltva minden nedvességtől. A nő segítségért könyörgött – a gyerek vett hát egy mély levegőt és kilépett a lakásból. Először a szomszédba rohant: de amikor a szemközti bajszos fickó egyszer csak azt látja, hogy a kezeivel salapálva, gurgulázva rohan felé a lebbencs-szörnyszülött, reflexből beléállítja a vasvillát, majd berohan a házába. A gyerek egy darabig ücsörög a belé állított villával, majd kihúzza magából és tántorogva megindul a földúton. A kutyák megugatják – hunyorgó öregasszony arcok villanása az ablakban, s a ráncos kezek, amint elhúzzák a függönyt – hamarosan egy csapat fiú szegődik a nyomába, kővel dobálják, köpködnek felé. A sápadt kölyök nyöszörög és a házuk felé mutogat csőtészta ujjaival, de üldözői elgáncsolják és meghentergetik a földön: egyenest egy pocsolyába, amibe újra és újra beletunkolják a fejét – a tüdejéből felszakadó buborékokon apró liszt-szemcsék keringőznek – a fél arca paszta-moslékká torzul. Eszmélet zúzómalomban. Később arra ébred, hogy az út szélén fekszik és egy kutya száraz lebbencstésztát rág a lábáról – fogai között ropognak a kemény lapok. A fiú elindul haza – potyogó tarhonya könnyeit elhordják a verebek.

Otthon a betegség savanyú gőze lengi be a szobát. Anyja félájultan elvesztett szüzességéről hadovál. Gondolatban ismét kislány, akinek szigorú apja minden este ellenőrzi a szűzhártyáját. Egy ideig persze megtévesztette a lebbencstészta. A tésztafiú befeküdt aztán mellé az ágyba, és hallgatta csak a nő egyre lassuló légzését. Anyja izzadtsága és vizelete lassan átáztatta a lepedőt – a halál előárbóca dagad, savanyú szellők szárítják a szobát, mint rákos sejtek, hullnak a tarhonyakönnyek, s messzire hordják őket a repedésekből kimászó csótányok. A percmutatók piszka, az órák porba hullt, vergődő cinegék. A szívdobbanások lyukas falanxa – a mellkasban pörgő fonográf végül csak a csöndet sistergi: a fiú még szorosabban búj a testhez és tovább telnek a napok. Miközben lebbencs-bőre együtt hűl anyjával, és megmaradt fél arcát felismerhetetlen moslékká áztatatja a halottból csordogáló áporodott pince szagú folyadékok és a libamájpástétom-szerű bűzös iszap, egy merőben új érzés bontja ki csonthártya-szárnyait. A gyerek számára teljesen új és ismeretlen volt a gyűlölet, de hideg lépsejtjei lassan rákövültek a tésztaszívre, és miközben csöndben bomlott mellette anyja, már csak a bosszúra volt képes gondolni. Álmában földúton járt, vörös pocsolyákat kerülgetett, a gödrökben ott fodrozódott a gyűlölt férfiak és nők vére. Madarak az ágakon: csiripelés helyett a falusiak sikolya szakadt ki pihés kis torkukból.

Teltek a hetek, majd eltelt egy hónap is: a faluban hatalmas ünnepségre készültek az emberek. Mint minden évben, idén is a polgármester lovagolt be a főtérre a hatalmas, fekete bogrács hátán, elvégre egy falunap sem telhet el a kiadós slambuc nélkül – a korom lassan pergett az óriás kondér oldaláról, ahogy póklábain megérkezett, a polgármester egy evezőlapát méretű fakanállal verte az oldalát, miközben áldást okádott a házakra, amitől virágok szöktek az ablakba. Szaladtak is a falusiak leszüretelni a zenészeket a fákról. Ott lógtak sorban – némelyikük ugyan még kicsit zöld és fiatal, de a legtöbbnek már kinőtt a harcsa-bajsza és a hegedű a vállából: ezeket aztán leszakították és kiállították egy színpadra, s máris az égig duzzadt a cigánymuzsika vízhólyagja. Légyrajként érkeznek a pálinkás poharak – fél óra múlva már az asszonyok bajsza is pörög a részegségtől, miközben a fiatalok hátraszöknek és meztelenül egymást fojtogatják a szénaboglyába. Még a kondér is táncba kezd, miközben lefeszegetik a sok-sok cserepet a tetőről és mind beléje hajítják, a kőlapok aztán tészta-pikkelyekké változnak és puhulni kezdenek a zsíros vízben – a jó illattól megszülnek még a szüzek is.

– Ej a kutyafáját, egy pillanatot se bírok tovább várni, olyan jó az illatja! – sikolt fel egy részeg férfi, és beleugrik a rotyogó slambucba, főtt húsa egyből leugrik csontvázáról.

micsoda ünnepség pocsolya – slambucban a falusiak vízhólyagja – hátraszöknek koponyájukba – húsuk aztán lovagolt csak a cigánymuzsika-égbe – nem is vette aztán észre senki a tészta-kígyót, ami lassan tekergett végig a földön, egyenest a gőzölgő bogrács felé. Száraz, lebbencs-pikkelyei surrogtak a fűben, szemeiben a harag pallosai vergődtek. A fiú volt az: a hosszú hónapok során mást se csinált, csak forgolódott anyja halotti ágyában, míg hosszú tészta-rúddá majd hízott metélté nem formálódott. Most kígyóként pedig készen áll, hogy mérgét az átkozott falusiakba fecskendezze. Felkúszott hát a bogrács forró oldalán, majd platty, a rotyogó slambucba vetette magát. Ott aztán – mint féreg az almában – ficánkolni kezdett: a szalonnás tészta szép lassan mind hozzá tapadt, és egyre erősebbnek érezte magát, ahogy teste felduzzadt az öreglebbencstől.

Az evezőlapát most koccint a kondérral, a polgármester pedig bejelenti: – Vályúhoz anyaszomorítók! – A falusiak rögtön tányért ragadnak. Akinek nem jut, a saját fejtetőjét kapja le, kiborítja tartalmát a földre és azzal állnak a sorba. Ám mikor a polgármester nekikezdene szedni, a bogrács rázkódni kezd és egy több méteres, sápadt tészta-polipkar nyúl ki a gőzölgő öhön-kupacból, megragadja a kanalat és mint egy fogpiszkálót, kettétöri. Micsoda rém: tapadókorongjai cuppogó kagylótészták. A szétrepülő faszilánkok berepülnek a polgármester tátott száján, akit máris felkap a szörny-csáp és egy vályog-falhoz lapít. A fickó paradicsomként pukkan szét a vakolaton.

– Belzebub bebújt a slambucba! – sikolt fel egy asszony, mire mindenki vetni kezdi a kereszteket a földbe. Ám hasztalan: a méretes démon kikászálódik a forró kondérból és üldözőbe veszi a népet s arra, ahogy kinéz, szavak sincsenek. A dolgot lehetetlenség volt leírni – nincs az a földi nyelv, amelynek szavai lennének az elképzelhetetlen, bömbölő őrületnek ilyen mélységeire, a kozmikus rendnek és az anyag törvényeinek e gyalázatos tagadására. Egy eleven hegy mozgott itt óriás medúzaként, tekergő tésztametélt-csápokkal imbolyogva ide-oda. Körvonalai homályosan emlékeztetnek az emberére. A tészta-gólem legalább öt méteres, a lebbencs-pikkelyes testen húsos fej imbolyog, arca kusza lábasfejű karok zűrzavarából áll. Karját hegyes tészta-karmok ékesítik, azokkal hasítja fel a zavarodott hangyaként rohangáló falusiak gyomrát. A gyümölcsként kiforduló belsőségek egyből hozzáfőnek gőzölgő markához.

– Képtelen vagyok ellenállni, olyan jó az illata! – Egy férfi máris a végzetébe sétál, és többeket megigéz a húsos slambuc bukéja. De előkerülnek a vasvillák is: a lebbencs-démon kutyaként rázza magát, és kirepülnek a testébe állított villák, vele együtt kövér cseppekben terül szét a forró zsír, amely leégeti az arcokat a koponyákról.

– Láttam a rossz torkot, láttam a rossz torkot! – Köpködi a szavakat egy megfőtt fejű kislány, a nedves gőztől összeaszalódott már a pofija (hirtelen megöregedett tészta-polipkar évben). – Láttam a poklot abban a torokban – lassan kelt és duzzadt, mint egy vekni – ott nyújtották a bűnös lelkeket – a szenvedés hullámtörése – az inak nyúltak és elpattantak mint a nyers tészta – cérnametéltként kavarognak valami zavaros lében a sikoltozó hangszálak s azt zabálták a lebbencs-szárnyú angyalok. Láttam a poklot! Soha többé nem hunyom le a szemem!

Azzal a főtt fejű lány a szemhéjához nyúl és egy egyszerű mozdulattal letépi a szeméről. A gigantikus lebbencs-szörny felugrik a templom-toronyra, és kitakarja a napot. Árnyékában a falusiak azt kántálják: – Láttuk a poklot, soha többé nem jön már a szemünkre álom! – Sorban tépik le szemhéjukat és egy bográcsba dobják. A bőrdarabkák egymáshoz tapadnak s lassan főnek a kondérban – később tányérokba szedik a szemhéj-slambuct és tágra nyílt véres szemekkel zabálnak. Könnycsatornájukból mint habarcs csorog a földre a szétfőtt tészta – pillantásuk szakadt, zsíros vitorla.

Szólj hozzá!

Címkék: Lebbencs-Cthulhu

A bejegyzés trackback címe:

https://komor.blog.hu/api/trackback/id/tr667300847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.