Top 3

  1. Fityma-gólem
    Fityma-gólemAznap este a zsidó fiúk a párnájuk alá dugták a fitymájukat, hátha meglátogatja őket a fitymatündér, és hagy némi túrót cserébe. De végül csak a rabbit sikerült ezzel kicsalniuk az ágy alól: megannyi...
  2. Kakukkos pina
    Kakukkos pinaA cowboy-t születése óta üldözte egy kilőtt pisztolygolyó. Amikor a világra jött, az apja berúgott és örömében a levegőbe lőtt régi, ócska colt-jával; a golyó pedig elindult, járatot fúrva a felhőkbe,...
  3. Húgycsőbalerína
    HúgycsőbalerínaA húgycsőbalerínám egy elvétett táncmozdulat miatt kesereg, emiatt egész nap áttetsző nedvek csorognak a péniszemből. A pirouette á lá seconde nem egyszerű dolog, és bár nem panaszkodhatom a méretre,...

Komor Zoltán

1986. június 14-én születtem Debrecenben. Jelenleg Nyíregyházán élek, ahol főiskolai tanulmányaimat végeztem. Elsősorban szürrealista rövid prózákat írok.

meme.jpg

Írásaim különböző pályázatokon (Irodalmi Rádió, Napút, stb.) szerepeltek sikeresen és jelentek meg antológiákban. Emellett magyar („KULTer”, „Képírás”, „A Vörös Postakocsi”) és amerikai („theNewerYork”, „Caliban Online”, „Bizarro Central”, „Thrice Fiction Magazine”, stb.) folyóiratokban publikáltam. A Cédrus Művészeti Alapítvány 2013-as Kortárs irodalmi alkotások pályázatán nívódíjas lettem. Az elsősorban posztmodern és neoavantgárd szövegeket publikáló Katapult Kortárs Alkotói Oldal főszerkesztője és a József Attila Kör tagja vagyok.

2014-ben jelent meg első angol nyelvű Flamingos in the Ashtray című novellás kötetem Amerikában, a Burning Bulb Publishing kiadó gondozásában. Második angolnyelvű kötetemet, a Tumour-djinn-t az amerikai MorbidbookS adta ki 2014 decemberében.

tumour_djinn.jpg

Harmadik angol nyelvű kötetem Turdmummy címmel 2016 decemberében jelent meg Amerikában a Strangehouse Books kiadásában.

turdmummy.jpg

Random ajánlat

  • Seggtörlő applikáció
    Seggtörlő applikáció 2018. május 25. 16:45Letöltök egy seggtörlő appot a mobilomra, hogy ne kelljen budipapírral szerencsétlenkednem a digitális korban. De szaros lesz a telefonom. – Most lett elegem az egész XXI. századból! – kelek ki...

Bejegyzések

  • Riposztkalipszis
    RiposztkalipszisKitalálom, hogy házat építek magamnak a környékbeli hajléktalanokból. A kormány szerint nincs semmi hasznuk, szerintem remek építőanyag válna belőlük. Talán még kitüntetést is kapok, ha eltakarítom...
  • Akaszd fel magad a szuvasodó fogamra!
    Akaszd fel magad a szuvasodó fogamra!Damilt csomózok fájó fogamra, a másik végét egy öngyilkosjelölthöz kötöm, így ha kiugrik az ablakon, kirántja a fogam is. A felettem lakó nő napok óta fogadkozik minden szembejövőnek, hogy...
  • Így lopta el nagyapám halott, berregő, döglött halas fasza a nejem
    Így lopta el nagyapám halott, berregő, döglött halas fasza a nejemVásárolok egy vibráló péniszgyűrűt, de a kütyü két perc után megdöglik, aztán visszajár kísérteni engem a szelleme. Először az aranyhalamat nyírja ki: arra ébredek éjjel, hogy bugyog a víz az...
  • Hashtag Gregor, avagy mutasd be anyukádnak a 8 ágú dildódat!
    Hashtag Gregor, avagy mutasd be anyukádnak a 8 ágú dildódat!Aznap reggel Gregor Samsa arra ébredt, hogy hashtaggé változott. Kettőskereszt testét mintha összesen négy, egymásra hajított csont alkotta volna, amit celofánként betekertek némi hússal és bőrrel,...
  • Análoszaurusz Szex
    Análoszaurusz SzexEgy paleontológus Stegosaurus koponyára bukkan a feleségem segglyukában. Az mondjuk nem egészen világos, minek vetkőzött pucérra emiatt az egész ásatás dolog miatt, és miért a farkával próbálta...
  • ROBOTCIGÁNY LAPSZÁMBEMUTATÓ BUDAPESTEN
    ROBOTCIGÁNY LAPSZÁMBEMUTATÓ BUDAPESTENhttps://www.facebook.com/events/301679243967251/ Ha meguntad seedelni az anyukádról készült kikockázott erotikus filmet az nCore-on, gyere inkább el a Robotcigány lapszámbemutatóra! De mi a pénisz...
  • Így nyaralj ingyen! (Ha van egy kibaszott pisztolyod…)
    Így nyaralj ingyen! (Ha van egy kibaszott pisztolyod…)Ennyi év után kell rádöbbennem, hogy sokkal könnyebb az élet, ha folyton pisztolyt szegezek a saját fejemhez. A sorban előre engednek, a taxis falfehér képpel rebegi, hogy nem fogad el pénzt. Nem...
  • Csecsemődrón
    CsecsemődrónA feleségem gyereket szeretne, én viszont jobban örülnék egy WiFi kamerával felszerelt távvezérlésű drónnak. Végül kitalálok egy köztes megoldást: felcsinálom a nejem, kivárom, hogy megszülje a...
  • Nem szóltatok, hogy évek óta egy facebookos személyiségtesztet kefélek
    Nem szóltatok, hogy évek óta egy facebookos személyiségtesztet kefélekJó pár év után derül csak ki, hogy a feleségem valójában egy facebookos teszt, ami mindig nekem tetsző jellemzéseket ad rólam. Ez persze megmagyarázza, miért volt egy kalap szar a szexuális...
  • Így rázd ki a farkadból Neumann Jánost!
    Így rázd ki a farkadból Neumann Jánost!Reggel arra ébredtem, hogy hideg, csörgős fémérmékkel van teli az alsónadrágom, ijedtemben felkiáltottam, mire berohantak a szobába a szüleim. Ők aztán nagyon büszkék voltak rám, amikor megtudták, mi...
  • Szarmeló, avagy van abban valami vérfertőző, ha az ember a családtagjai ürülékét nyomja ki a seggén
    Szarmeló, avagy van abban valami vérfertőző, ha az ember a családtagjai ürülékét nyomja ki a seggénOdalép hozzám egy vicces kedvű férfi az utcán, és azt mondja, ad 5000 forintot, ha ott helyben összepisálom magam. – Csak csurgassa teli a nadrágját, és öné a pénz – lengeti meg az orrom előtt a...
  • Életem leghosszabb kézimunkáját egy kúszó filodendrontól kaptam
    Életem leghosszabb kézimunkáját egy kúszó filodendrontól kaptamHaldoklik a kúszó filodendronom, de a virágárus szerint meg lehet még menteni, csak recskázzak rá a gyökerére. – Na ne vágjon már ilyen meglepett arcot, a sperma 27 féle teljesen természetes...
  • A nap, amikor a macska picsából szabadult Rogán mutánsok mentették meg a magyarságot
    A nap, amikor a macska picsából szabadult Rogán mutánsok mentették meg a magyarságotA postás ajánlott küldeményként meghozza nekem a kabinetminiszter spermáját. Nem szívesen írom alá, de állampolgárként kötelességem átvenni a nemzeti örökítőanyagot – miközben a papírra kaparom a...
  • Seggtörlő applikáció
    Seggtörlő applikációLetöltök egy seggtörlő appot a mobilomra, hogy ne kelljen budipapírral szerencsétlenkednem a digitális korban. De szaros lesz a telefonom. – Most lett elegem az egész XXI. századból! – kelek ki...
  • Attól, hogy anyád telifosta a csöcsén át kiskorodban a szádat, még biztosan szeretett
    Attól, hogy anyád telifosta a csöcsén át kiskorodban a szádat, még biztosan szeretettA munkaügyi központban azt mondták nekem, nem jár munkanélküli segély azért, mert tíz éven át ettem az orromból túrt taknyot. Mondtam is rögtön az ügyintézőnek, hogy nana, itt valami félreértés...
  • A hologram homofób és az análszex lakberendezés
    A hologram homofób és az análszex lakberendezésÉrdekel a Feng shui, szeretném, ha szabadon áramlana a chi a lakásomban, ezért rendelek az Ikeából egy homofób férfit a sarokba. Persze csak hologram, de kellően élethű, még kartonpapír-táblája is...
  • A segglyukamon múlt az idei országgyűlési választás végeredménye
    A segglyukamon múlt az idei országgyűlési választás végeredményeIdén nem kockáztatom meg, hogy kidobjanak a szavazókörből, csak mert rajtakapnak, amint a szavazófülkében maszturbálok. Tavaly már megfenyegettek, hogy kérvényezik a Nemzeti Választási Irodánál,...
  • Öncsonkoló locsoló
    Öncsonkoló locsolóLocsolkodni megyek, de Kinder tojás helyett idén Kék Bálna kihívást kapok egy lánytól a kölniért és a versért cserébe. Az Oroszországból indult netes öngyilkos játék lényege, hogy a résztvevők 50...
  • Térdkalács cickók
    Térdkalács cickókAz utcán a nyomomba szegődik egy csapat felsőtagozatos lány, és azzal csúfolnak, hogy kicsi a mellem. Deszkának hívnak és azt mondják, egy fiúnak sem fogok tetszeni soha. Gyerekes vádjaikat...
  • A sarokreszelék HR picsa
    A sarokreszelék HR picsaA karrier tanácsadó szerint hamar kapnék munkát, ha az állásinterjún én is kidobnám a cicit. Férfi vagyok, és fogalmam sincs, hogyan kell kidobni a cicit, de biztos ami biztos, a jövőheti...
  • A heregolyó lekakáló, szar-teleportáló széklet-illuminátus
    A heregolyó lekakáló, szar-teleportáló széklet-illuminátusA feleségem csatlakozik egy feminista csoporthoz, ami abban hisz, hogy a férfiak szaráskor lekakálják a saját herezacskójukat. Kezdetben csak néhány röpiratot találok az otthonomban, rajtuk...
  • Valentin napi macskasíkosító
    Valentin napi macskasíkosítóEpres síkosítóval akarom meglepni a kedvesem Valentin napon, de rájövök, nincs is kedvesem, így megetetem a szomszéd macskával. Az viszont fél nap alatt megdöglik a síkosítótól. S ami még rosszabb,...
  • A VIVA TV nem játssza többé, hogy recseg a seggem szaráskor
    A VIVA TV nem játssza többé, hogy recseg a seggem szaráskorVilág életemben rettegtem tőle, hogy meghallják, ahogy szarok, úgyhogy beállítom telefonos csengőhangnak a bélmozgásom hangját. A pszichológusom javasolta, hogy így talán túl léphetek a félelmemen,...
  • Luxus csigaház, avagy hajléktalanok a csontkinövésemben
    Luxus csigaház, avagy hajléktalanok a csontkinövésembenA szüleim szerint ideje elköltöznöm otthonról, de nincs pénzem lakásra, így megpróbálok csigaházat növeszteni. Nehezen érem el a hátam, de csak sikerül megsebesítem magam egy levélvágó késsel, hogy...
  • Így cseréld le a családod használt tinilány-bugyikra!
    Így cseréld le a családod használt tinilány-bugyikra!A feleségem elküld gyógyszerért, de a pénzt végül a sarki használt bugyi-automatába dobálom. Az őrület Japánból indult: tinédzser csajok viselt alsóneműit lehet némi apróért cserébe kihalászni a...

Nemes Z. Márió ajánlója

Komor Zoltán a kortárs fiatal próza egyik legérdekesebb alkotója. Hihetetlenül produktív szerzőről van szó, aki már most számos magánkiadásban, illetve amerikai kiadóknál megjelent kötettel rendelkezik. Az amerikai kontextus nem esetleges módon adódik Komornál, hiszen az általa művelt  ún. bizarro fiction jelenleg az Egyesült Államok underground prózairodalmának egyik jelentős vonulata. A bizarro olyan esztétikaként írható le, mely a különböző pop- és szubkulturális regisztereket ötvözi a szürrealista és (neo)avantgárd írásmódokkal, mégpedig rendkívül intenzív és önreflexív módon. Komor írásai a magyar irodalom felől nézve tekinthetőek egyfajta (neo)szürreális kisprózáknak, melyek Hernádi, Hajnóczy és Hajas Tibor nyomdokain haladva a jelentésalkotás, illetve a higiéniai és ízléshatárok összezavarására törekednek. Vagyis egy következetes, ám mégis játékos szövegvilágról van szó, mely ironikus pimaszságában az art-punk attitűdhöz is köthető. A provokáció nem öncél, hanem egy olyan kultúrkritikai stratégia része, mely a kultúráról való gondolkodásunk, az elszeparált dimenziók és szembenállások (magaskultúra versus tömegkultúra) felnyitására irányul. Komor nemcsak a magyar, hanem az amerikai mezőnyben is kitűnik sajátos írásmódjával, mely leginkább a beszédmód líraiságának köszönhető, hiszen szövegei nemcsak kulturális, hanem műnemi hibridek is egyszersmind. Lírai horrorvilágán meglátszik a népi szürrealizmus hagyatéka, mely tradíciót a posztmodern világ entrópiájával ütközteti, hogy az eredmény olyan költészetté minősüljön át, mely egyszerre kiszámíthatatlan és – a maga poszthumán módján – megható.

Nemes Z. Márió

Bejegyzések

  • MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓL
    MESÉK KAPTÁRVÁROSBÓLMesék Kaptárvárosból című regényem továbbra is rendelhető a kiadótól. Ára: 1940 ft. Hátszöveg:Ismét beköszönt az éjszaka, és a város tarka neonpillái felnyílnak: kezdetét veszi egy újabb rémálom a...
  • SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}
    SZÁNKÓVAL RÉGBE{ha suhansz}Végül lehozod a padlásról azt az ócska, régi, gyerekkori szánkót: tiszta pókháló, fájdalmasan reccsen, ahogy felnőtt testtel ráülsz. És mintha csak erre várt volna, siklani kezd, s hirtelen azt érzed,...
  • A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}
    A MÉHÉSZ{amikor igazán boldog vagy, ugye}A férfi kisétált a kertbe, hogy összegyűjtse a mézet a kaptárból. Miközben körbe dongták a rovarok, és kis üvegbe lapátolta a folyékony aranyat, arra gondolt, boldog. Jó kedve akkor sem párolgott...
  • ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}
    ISTEN BÁBOZIK{tulajdonképp bármikor}Sétálsz az utcán, és hirtelen jó kedved támad. Valósággal megrészegít a szabadság tudat, fel is ugrasz a levegőbe, hogy pördülj magad körül néhányat. Ezzel persze teljesen összegubancolod a kezedből...
  • HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}
    HAJÓTÖRÖTT MAGASAN{ha úsznak a felhők}A kertben ülsz és a felhőket figyeled. Egyszer csak egy lakatlan sziget úszik át az égen, egy hajótöröttel, aki egy pálma fa alatt gubbaszt, és a szakállát simogatja. Kiáltasz neki, hogy ugorjon csak,...
  • NEDVES ÁLMOK{este}
    NEDVES ÁLMOK{este}A lány - miközben alvó párját nézi egy éjszaka - aprócska ajtót fedez fel a fiú homlokán. Kíváncsian nyitja ki, s ahogy beles rajta, kicsi meztelenül futkározó lányokat pillant meg. Őrült féltékenység...
  • KILINCS NŐTT{egykor}
    KILINCS NŐTT{egykor}A fiú észre sem vette, hogy kilincs nőtt a mellkasába, csak mikor lányok kezdtek bejárkálni rajta, tudatosult benne, hogy van rajta egy ajtó. Olykor maga is kitárta, de nem látott semmit, csupán...
  • A megnyúzott vitorlás
    A megnyúzott vitorlásA novella megjelent a theNewerYork-ban, angolul olvasható az Electric Encyclopedia of Experimental Literature (theEEEL) oldalán._______________________________ A parton hálóba akadt kagylók...
  • Fekete múzsák, avagy mesék a varjakról
    Fekete múzsák, avagy mesék a varjakrólSzerző: Komor Zoltán | Előadja: Virág GergelyMegjelenés: Magánkiadás, Pécs, 2013 | ISBN 978-963-89901-6-7A felvételt az Irodalmi Rádió készítette
  • Felgyújtott delfinek
    Felgyújtott delfinekegy ideje már a csipkebokrokat is nekünk kell felgyújtanunk és belekiabálni a tűzbe a próféciát alkotószabadság díszkoporsóban – a jószomszédság alapja hogy nem pletykálunk a felettünk lakóról még...
  • A halott csivava
    A halott csivavaA rövid próza megjelent az amerikai Caliban Online 13. számában. _______________________________   A fényből veszik a levegőt a holtak. Ha lekapcsolod a villanyt, csörömpölni kezdenek a...
  • Lélekkerámia
    Lélekkerámiakülönös éjszakát feszítettél közénk. szemedbe nézek, létra göndörödik elő a pupilládból, körömnyi tűzoltók másznak le rajta, mögöttük fáradt füst, akár a novemberi köd. most olthatták el a lelked....
  • Tériszony
    TériszonyOlykor aprócska repülőgép érkezik a semmiből, akkora mint egy gyufa feje, és körberöpködi a koponyámat, mint valami idegesítő légy, hogy aztán egyenest berepüljön a fülemen. Ott leszáll dobogó...
  • Párnamáglya
    PárnamáglyaFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Exit Strata c. irodalmi folyóiratban. _______________________________ Lefesti a falut az álom. Lakatlan taktus sistereg a...
  • A művészet halála
    A művészet halálaüres füzetlapok fogócskáznak egy kihalt sikátorban,egy hajléktalan kukák mögül figyeli a különös keringőt.rég feledett írások, soha be nem fejezett novellák kísérteteiaz alkonyatban. halottak mind.egy...
  • A jóstor
    A jóstorFejezet Az Égi istálló című kötetből.A novella megjelent az amerikai Caliban Online irodalmi folyóiratban. _______________________________ A kéményeknek támaszkodó hideg. Recsegnek a...
  • Eltévedni a körhintával
    Eltévedni a körhintávalA szöveg megjelent az amerikai Thrice Fiction Magazine-ban. _______________________________ A fogorvos mindig a zsebébe csúsztatta a kihúzott fogakat. A szóbeszéd szerint volt egy kiskertje, ahol...
  • Vágójelek - cut up költészet
    Vágójelek - cut up költészetszövegvágatok Antalovics Péter, Apagyi Ferenc, Komor Zoltán, Nagy Dániel, Szakállas Zsolt, Tépő Donát és Zsuponyó Gábor szavainak a felhasználásával EGYMÁSBA GYÜMÖLCSÖZ bemagolt tintamarcang...
  • Tyúkkörték
    TyúkkörtékFejezet Az Égi istálló című kötetből. A novella megjelent az amerikai Gone Lawn magazinban. _______________________________ A hold meglocsolja a házakat. Az asszonyok a faluban egyszerre...
  • Hamvasztókamra
    Hamvasztókamraolykor zárlatos lesz a szív és kiég benne a villanykörte persze hiába is cseréled az újban is rögtön szétpukkan az izzószál egyedül a gondolatok fénylenek rendületlenül a sötét szobákban és ahogy...
  • Lisztlevente
    LisztleventeFejezet Az Égi istálló című kötetből. _______________________________ Méhkaptárt tojnak a tyúkok. A gyászmise vésztartalékát osztogatják egymás között a virrasztók: a küllőkulcs megkínozza a köhögő...
  • A bárányszüret
    A bárányszüretA novella a Kulter.hu -n jelent meg először. _______________________________ Juhok kaparják a zöldellő mezőt patás lábaikkal. Mint a kutyák, úgy ássák a földet. Szimatolnak, láthatóan bűvöletben...
  • A mennyguberálók
    A mennyguberálókéhes murénák leselkednek az utcai telefonkagylókból szemük a masinába dobott pénzérme unottságával csillan olykor tátott szájjal nekiiramodnak és elnyelik a telefonba suttogott szerelmes szavakat így...
  • Egy szénában lelt ara
    Egy szénában lelt araFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ Egy kibelezett zongora fekszik a határban. Kitört lábait a varjak piszkálják csőrükkel, billentyűit néhány tehén legeli le, ahogy...
  • A vadász és a lányka
    A vadász és a lánykaEgy erdőben alvó lánnyal közösül a vadász. A lány azt álmodja közben, hogy őzsuta, akit vadász üldöz, a lába között hatalmas füstölgő mordállyal.A lány döbbenten figyeli hónapokig növekvő hasát, senki...
  • A nagytakarítás
    A nagytakarításFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Lucid Play Publishing kiadványában. _______________________________ A határban egy felborult szekér kitört kerekein acsarkodnak...
  • Lélegzet nálad
    Lélegzet nálada szobádban gyökereket ereszt az ágyapró pihék keringőznek a beszűrődő fényben egy megkorbácsolt angyal szárnyaibóla talpunkkal feszegetett padlódeszkák alatt kagylóka kagylók belsejében gyöngy...
  • Kádvitézek
    KádvitézekFejezet Az Égi istálló című kötetből. A szöveg megjelent az amerikai Caliban Online magazinban._______________________________ Talicskán érkezik meg az éj a faluba. A rozsdás kerekek nyikorgása...
  • Tumoros felhők
    Tumoros felhők– a ct gépbe puskát bevinni tilos – figyelmeztetik a nővérkék a vadászt – ne féljenek angyalkák veszélytelen a golyókat már rég kioperálták – felel az meg de egyikük sem érti a viccet a vadásznak a...
  • A falusi tanító
    A falusi tanítóFejezet Az Égi istálló című kötetből._______________________________ A falubeliek a harangnyelv helyére szerelnek egy döglött macskát. Amikor kezdetét veszi a déli kongatás, az állat előre-hátra...

Falbamászók, vakolatmagzatok

2014.07.31. 14:17 Komor

Aznap reggel híre jött, hogy idegen katonák érkeznek a faluba, háborúba cipelni a fiatal legényeket. Meg is ijedtek rögtön az asszonyok, mi lesz, ha elkerül otthonról a sok izmos siheder – ki fogja kapálni a kertet, ki fogja ütlegelni a lovat, – összedugták hát a fejüket a falu bölcsei, és rögtön ki is találták: mésszel fehérre festik az ifjakat, aztán szorosan a ház falához állítják őket.

Amott gyülekeznek már a legények: levetett ruháikból kupacokat emelnek, abban henteregnek most a pulyák. Lányok érkeznek, vödrökből fehérre mosni a testüket, majd a hideg falnak döntik őket, akár a szobor-krisztusokat, aztán várnak, mikor érkeznek a katonák. Várnak és várnak – eltelik egy nap, eltelik kettő, mégsem jön senki. Az álca meg ugyancsak jól sikerült, meg sem lehet már találni a falhoz állított fiúkákat – hiába tapogatják a házak oldalát, hiába kiáltozzák a nevüket egyre, meglelni őket lehetetlenség.

fal copy.jpg– Hogy a fejtőkalapács baszná meg ezeket, ez már nem tréfa! – állapítja meg egy reszkető öregasszony – a fogai helyén megannyi fekete sakkbábu. – Alighanem rájöttek, milyen kényelmes a falnak dőlve élni, és nem látjuk többé őket!

Erre persze felkéredzkedik a gyomorsav – zokogni kezdenek a lányok – könnyeiket a vakolatra hullajtják, hátha kimossa szeretőiket a falból – egy anya kapát dobál a házsarkához, s azt kiabálja: – Miska, húzzál a földekre, de gyorsan! – de ennyi erővel a zsírkrétából is moshatná a színeket. Egy paripa, amit már két napja nem vert meg senki, elkeseredetten veri a fejét a téglákba. A lányok gyorsan lemérik a köd súlyát és azt mondják: – Fessetek be minket is fehérre! Aztán szépen visszahozzuk azokat a vakolatszökevényeket!

– No jó – motyogja a sakktábla szájú öregasszony, majd a lányokra villantja ében-vitéz fogait: – De ha nem sikerül, mondjátok meg nekik, hogy már úton vannak a szurokparipák, és a kénköves faszuk, na az áll majd belíjük!

Fehérre mázolják tehát a lányokat, és alaposan a falba dagasztják őket. Azok pedig úgy merülnek el a ház vakolatában, mint a tejbe hullt pihetoll. A megmaradt öreg falusiak hiába tapogatják májfoltos kezeikkel a falat, sehol sem lelik domborulataikat. Ekkor aztán a falu nyakába szakad az éjszaka, és elindul mindenki összekenni a friss lepedőt álmaival. A hold is az égre szövi kocsonyás hálóját, és a csillagok tériszonya a koponyákba költözik. Ám a háziak csak forgolódnak a paplan alatt, sehogy sem jön az álom – egyfolytában úgy érzik, figyelik őket – olykor szemeket látnak pislogni a falban, máskor egy-egy szájgörbület dereng fel a sarokban. Éjfélkor aztán rákezdik a házak: a szerelem kottalapjai az égig szállnak, nyögések és lihegések hangjától zeng a falu.

– Baszik a fal! – Rikkant egy fickó, bajsza úgy pörög az orra alatt akár a propeller. Kiszaladnak hát az udvarra az emberek, és átkokat szórnak saját házaikra – de azok csak tovább nyögdécselnek az éjben – olykor kiemelkedik egy-egy láb vagy fenék a falból, mintha egy méretes hal törne a vízfelszínre, de rögtön vissza is süllyednek a formák a vakolatkísértetek tengerébe. A házak fehér sperma-izzadtsága kövér cseppekben rohan végig a falon.

– El akarnak üldözni minket! – veri magát egy poroló-fejű vénasszony. – Hát megkergültek ezek a fiatalok?

Nem is ment vissza a szobájába aznap éjjel senki se – ott aludt a csürhe a főtéren, egymás hegyén-hátán, ősz hajukkal melegítve egymást, sőt, magukra terítették a kisgyerekeket is. De ette ám őket így is a világ kripta-hidege. Álmukban a sok-sok ház egyetlen áttörhetetlen fallá változott, és így szólt hozzájuk: – Falusiak! Mától nem tartjuk többé a szobában a meleget, és nem görnyedünk tetőitek alatt! Nem vagytok többé szívesen látott vendégek házaitokban, mert mi magunk vagyunk a házak és mi magunk vagyunk a falu! Isten kőkemény koponyacsontja!

– Belzebub bűzös tojáshéja, azok vagytok ti! – Állnak meg reggel a falusiak a házfal előtt, és köpködnek ám megállás nélkül, mintha a nyáluk lemosná a meszet a fiatal testekről. – Mi ütött ezekbe? Hát mi mostunk rájuk, mi öltöztettük őket!

– Majd csak előbújnak, ha korogni kezd a hasuk! – toldja meg egy dagadt fickó, de aztán felfedezik a nemrég meszelt ólban a bezabált disznót. A vérfoltos falra néznek, az pedig jóllakottan böfög vissza rájuk.

– Hú én hozom a kaszát! – Rikkant valaki, de leintik – vaktában ugyan hiába csapkodná a vakolatot.

– Kutya kell ide! Az majd kiszimatolja őket! – Javasolja valaki, s össze is fogják a határban tekergő korcsokat.

– Ki kell őket képezni! – Zengik kórusban, egymáshoz bújva az öregasszony szájában a fekete sakklovak, erre persze előmerészkedik a rég ütlegelt paripa a házak mögül, a szokatlan, fájdalom mentes élet bizonytalanságától reszketve, és vágyakozóan néz az acsargó kutyákra, talán elképzeli, ahogy húsába szaladnak porcelán-agyaraik. De a falusiak máris csibészeket gyártanak a fenevadaknak: téglákból ifjakat építenek, befestik őket fehérre – kolbászokat aggatnak rájuk. A veszett ebek pedig nekilendülnek, és a nyakuknak ugranak. Recsegnek a csontok, ahogy kitörnek fogaik – véres szájjal fetrengenek egy darabig a földön, majd a ház árnyékába vonulnak kipihenni a vereséget.

– A kurva henyélő anyjukat! – sóhajtanak a falusi öregek, majd elcsodálkoznak, amikor fehér kezek nyúlnak ki a falból, és behúzzák a fogatlan kutyákat: vinnyogás – vér – az őrület vitorlája vaskosan telifingva – hajtogatott papírkezek – a falu albínó árnyékai – őrlőfogak egy kirakatban.

– Azanyátokúristenit! – Szakad ki valakinek a kezéből mérgében a kapa, és beleáll a falba. Abból pedig vér csordul – s mint szekrényből a csontváz, a földre hull egy fehérre festett lány. A csend fásliját végül átitatják a sikolyok – szakadt függönyök jönnek, letakarni a holtat. Sírásba kezd a fal, majd szörnyű haragra gerjed – gyilkos tekintetek nyílnak és csukódnak a mészvásznon. Érkezik a bánatos képű ló, s elirigyli a halottól a sebét.

– Ezt azér' mégse kellett vóna! – susogja egy asszony, a körmeit pöcögtetve. – A kapát így beléje vágni!

– Ha harc, hát legyen harc, visszavesszük a falut! – morog egy fickó, s egy tucat ember máris mögéje áll.

– Mi csak bújtatni akartuk őket és ez a hála! Hát azért se hagyjuk ennyiben! – Feleli valaki más, azzal nekiállnak összegyűjteni a szénabálákat, s házat építenek belőle.

– Mit néztek? Valahol csak lakni kell! – És letörik a szavak glóriája.

Keserves hetek jöttek – a falon megjelent hullámzó mészdaganatok sejtették, hogy teherbe estek az eltűnt lányok. Olykor-olykor ki is repült a falból egy vakolatmagzat – egy fehérre mázolt, kapálózó tégla – s rögtön csatlakozott a terebélyesedő házfalhoz. Úgy szaporodtak ezek, mint a nyulak – lassan már egybe nőttek a faluban a házak, a lakásába visszatérni pedig senki se mert, miután már pórul jártak páran. Az egyik fickó például megunta a szénában hentergést, és úgy döntött, csak kicipeli valahogy az udvarra az ágyát – de alighogy a hálószobába lépett, cuppogó vaginák – mint sok-sok éhes harcsaszáj – nyíltak a falon, és elkezdtek belőlük kiröpülni a téglacsecsemők, a bömbölő faltöltények porrá törték öreg testében csontjait. Egy asszony meg egyszer túl közel merészkedett az egyik házhoz, és rögtön ki is nyúlt érte néhány kísértetkéz. Egyszerűen berántották a falba, mintha csak lehúzták volna a víz alá, majd elégedett böfögés közepette hajították vissza a falusiaknak lecsupaszított csontvázát. Másnap egy vérrel írt felirat jelent meg az egyik ház oldalán – a fal írhatta magára – így szólt: Kerüld messzire Isten homlokát!

Az emberek megborzongtak, és még nagyobb esőkért imádkoztak. Azt vártak folyton, nagyobb esőket; talán egyszer érkezik akkora, amely lemossa a vakolatbujdosókról a festéket – s ha fehér pocsolyákba folyik róluk a maskara, végre kiderül, hogy emberek csupán – sok-sok eltévedt siheder – állnak majd, lesütött szemmel, szégyellve magukat. És ők talán megbocsátanak mindent – a felejtés vattája felszívja ezt is. De hiába jöttek a viharok, hiába zuhogott a víz, a maskara csak nem kopott le – mintha tényleg összenőttek volna már a fallal, húsuk téglává változott, a bőrük pedig mésszé, szép hajlataik már csak repedések a falon.

Próbálták aztán éheztetni a falat – távol tartani tőle mindenféle jószágot. Az elején még csak-csak hallották a gyomorkorgást, és találtak egy-két szerencsétlenül, csontvázzá fosztott fecskét, amely a tető alá próbált fészket építeni, de egy idő után abba maradt a morajlás – és mégse pusztultak meg, hisz már nem is voltak egészen emberek. Továbbra is mozgolódtak a mészdudorok, repültek a falcsecsemők, és épült, szélesült tovább Isten homloka. Aztán egy nap az egyik harcsabajszos öreg egy zsák puskaport cipelt a faluba. Azt mondta, a szomszéd településen vette.

– Ezt mégsem tehetjük… – rebegi most egy nő. – Mégis csak a mi gyerekeink ezek valahol.

– Az enyimek biztos nem! – mondja kórusban a többi falulakó, a harcsabajszos ezen felbőszül és nekiáll rágni a puskaport és kiszarni egy dinamit-rudat. Egy ideig megbabonázva nézik a bombát, majd az egyik gonosz boszorka tüzet kacag rá, és nekihajítják a falnak. A robbanás gyerekrajzokká gabalyítja a tájat – a felcsapó tűz meggyújtja az égen átúszó papírkoronákat. Mikor eloszlik a füst, szörnyű lyukat látnak a falon: leszakadt, véres fehér kezek és lábak körülötte, a törött téglákból kilógó vörös szervcafatok, vakolat-prézlibe forgatott olvadozó belek.

– Lyukad már a csontkerítés! – Tapsikol egy asszony örömében, mások a harcsabajszú vállát veregetik. Ekkor aztán reszketni kezd a fal – mintha sok-sok ököllel verné belül magát, mintha haragos zivatarfelhő lenne – s akkor aztán kitör a vihar: mint töltényként kezdenek röpködni a falmagzatok – elsüvítenek a falusiak feje mellett, másoknak leszakítják a fél arcát, vagy lyukat robbantanak a gyomrába. Egy nőnek fejjel a hasfalába áll az egyik csecsemő, mintha csak a méhébe kívánkozna, féregként rágja be magát húsába kavics-fogaival.

– Szedjétek ki! – Kiabál. Ekkor hatalmas fehér pókok fordulnak ki a falból: vékony lábakon futnak, csak amikor közelebb érnek, látják a falusiak, összeforrt párok azok, a vakolat fiúkon vakolat lányok lovagolnak, egymásba gabalyodtak, négy lábon és négy kézen rohannak előre, majd rávetik magukat a harcsabajszosra, és két fejükkel – mintha csáprágók volnának – zabálni kezdik két oldalról az arcát.

– Itt a kibaszott vakolat apokalipszis! – Rikkant valaki, de ideje sincs igazán elborzadni, máris beléáll az egyik pók tüskéje – a falfiú fehér farka, és teli spricceli maró mésztejjel, amitől tócsába olvad a húsa.

Ekkor aztán így kiált a sakktábla szájú öregasszony: – Ha így, hát legyen így! Gyertek csak, szurokparipák! – S máris a szájában matat ráncos ujjaival. Megragadja az ínyéből kihajtott fekete lovakat, és kirángatja őket. Vér csorog végig az állán, de szája mosolyra húzódik, ahogy a földre pottyantja őket. A fekete lovak pedig nőni kezdenek – hatalmas bábukká duzzadnak, szemük tüzet lövell, nyerítésüktől kipukkan az emberek hátán a libabőr. A vén boszorkány felpattan az egyik sötét figura hátára, és megindul egy pók felé. Miközben a sakkbábu tüzet okád a fehér pókra, lovasa így rikácsol: – Megmondtam én, belétek áll a szurokparipák kénköves fasza, ha nem hagytok fel ezzel! – A pókká kovácsolódott pár pedig kormosra ég a tűzben. Mihelyst feketére váltanak, ők is a banya bűvkörébe kerülnek, és megindulnak a többi fehér pók ellen – amott két mészrovar halálra döfködi egymást fullánkjukkal – az egyik forró fekete szurkot spriccel, a másik habarcsot élvez a másikra.

– Irány hát a fal, pacikám! – Adja ki az utasítást a fogatlan boszorka, paripája pedig repülni kezd, száguldani egyenest neki Isten homlokának. Ám mielőtt becsapódna, sápadt kezek sokasága nyúlik ki, és megragadják a bábut: szorítják, tépik, ütik, a rég ütlegelt ló pedig ácsingózó szemekkel nézi ezt a távolból, miféle jó kezelésben részesítik azt a nyamvadt fekete öszvért. Ahogy a kísértetek rázzák és zabálják a hatalmas sakkbábut, a banya lerepül róla – neki egyenest a falnak. Már-már attól fél szétkenődik rajta, ám a feje beléhatol – mintha csak tejbe merülne. S amit a falban lát, attól tátva marad fogatlan szája: fehér vakolatfelhők lebegnek arca körül – rajtuk élő szobrok ülnek, kőszárnyaikat nyitogatják, cserép-glóriáik ragyognak. Mosolyognak – arcukon hurkákba gyűrődik a habarcs. Mész-fiúk érkeznek, lábuk között cseppkő meredezik, majd szélesre tátják szájukat, és mintha csak alma lenne, a boszorkány arcába harapnak. Hamarosan kipottyan fejetlen holtteste a falból, s ahogy elfolyik utolsó csepp vére is, a fekete sakkbábukból kiszáll minden élet, de még a sötét pókok is tehetetlenül esnek a hátukra – rángatózó lábaik lekaparják a világról az éjszakát.

Lassan elül a vakolatpor – mint hó, fedi be a holtakat. A hajnal szótlanul ücsörög a lepusztult harctéren. Kialudt tüzek, csecsemők törött szobor-darabjai, eldőlt sakkbábuk – és néhány falusi túlélő – ott gubbasztanak most magukban, utolsó átkaik csöpögnek nyelvükről, ahogy nézik a megmaradt falat. Egyszer csak trombitaszó púposítja fel a csöndet. Néhányan felpattannak, és lovasokat látnak közeledni. A vállukon puska leng, csövük ragyog a reggeli fényben.

A katonák tátott szájjal nézik, mi maradt a faluból. A fiatal vitézek borotvált arca a tájba törik – láttak ők már egy-két csatahelyszínt, de ilyet még nem. Egyedül a szakaszvezető képén nem türemkedik ki semmiféle érzelem. Hideg szürke szemeit végigjáratja a holtakon, majd így szól: – No, úgy látom itt már járt az ellenség. – Ujjai előkaparják a cigarettát.

Ekkor a megmaradt falubeliek csúszni kezdenek csontos térdeiken a lovas előtt – ujjaik a falra mutogatnak és azt rebegik: – Kérjük! Vigye el a háborúba az ifjainkat! Ugye sorozni jött, katona úr? Ott vannak ni, ott bujkálnak a falban!

A szakaszvezető ekkor a falra néz. Aztán egy jó adag füsttel együtt kitör belőle a nevetés: – Ezt csak nem vihetjük a háborúba! – Kacag, s ezt meghallva a többi katona is felélénkül, hátba veregetik egymást, nevetgélnek. Egyedül a falusiak maradnak szótlanok. A szakaszvezető eközben le nem veszi szemét a falról, s hirtelen még szélesebb mosolyba gyűrődik az arca. Hiába, világ életében művész volt – tudta róla mindenki, hisz mindenkinek mondta – s egyből felismerte az istenadta lehetőségeket ebben a szűz, csodaszép kővászonban, amely csak az ő vörös ecsetvonásaira vár. Füttyent hát, s mikor közelebb üget hozzá egy másik katona, és a fülébe sugdos, hirtelen megörülnek a falusiak, hogy csak felrobbantja, vagy legalább ledönteti azt az átkozott házfalat.

– Igenis uram! – Tiszteleg a másik lovas.

És bizony hulltak aztán a szakaszvezető vörös tintacseppjei arra a csodás vászonra – egyből látta, ennél szebb kivégző falat keresve sem találna – hozták is az idegen katonákat szerte az országból, a művész pedig szépen a fal elé állíttatta mindet. S amikor eldördült a sortűz, és a füst viharfelhőkké csomósodott az égen, vörös minták kapaszkodtak össze a hófehér mészvásznon. Néha el-eltévedt egy golyó, vagy épp keresztülszaladt a bekötött szemű rabon, ilyenkor a töltény nagy erővel csapódott a falba – s Isten homloka vérezni kezdett.

Szólj hozzá!

Címkék: novella falbamászók vakolatmagzatok

A bejegyzés trackback címe:

https://komor.blog.hu/api/trackback/id/tr636562317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.